Környezetvédelmi Világnap: soha nem volt ennyire aktuális

Negyvenhét éve először merült fel, hogy valami nem jó, valamit nagyon elrontott az emberiség. A globális fogyasztás, az iparosodás olyan méretű károkat okozott már akkor, hogy egyre többen emelték fel szavukat a környezet fenntarthatóságáért.
Azóta egyre többen vannak, akik változtatni akarnak. Biztos?

„A környezetvédelem évtizedeken keresztül egy rétegprobléma volt a sok közül, amely elsősorban az erre specializálódott (zöld) civil szervezeteket foglalkoztatta. A népesség növekedéssel, a technológia folyamatos fejlődésével, és leginkább az információhoz való széles hozzáférést biztosító internet elterjedésével a helyzet mára jelentősen megváltozott.” – írja Lévai Gábor, a nemrégiben indult Green Brands program magyarországi vezetője a socialandbusiness.hu-n.
„A fenntarthatóság szociális vonatkozásai már 300 évvel ezelőtt láthatóvá váltak, amikor Hans Carl von Carlowitz, a szász bányaminiszter először használta ezt a kifejezést: az Érchegység erdeinek túlhasználata a régió bányáinak energia válságához vezetett. Az ércbányák és az olvasztók működéséhez fűrészárura volt szükség, és ezek hiánya a bányák bezárásával fenyegetett. Carlowitz azt javasolta, hogy csak annyi fát vágjanak ki, amennyi újra tud nőni helyettük.
A huszadik század átlagembere még mindig úgy tekintett ezekre az erőforrásokra (tiszta levegő, víz, energia, alapanyagok, növények, gyógynövények, stb.) mint a természet ajándékaira. A rohamosan növekvő népesség szükségleteinek kiszolgálása során sem véges mennyiségüket, sem megújulási képességük időbeli korlátait, sem az ökoszisztémán belüli összefüggéseket nem vette figyelembe.
Egy egyszerű példa: ha egy hegyoldalban kivágják a fákat, akkor egyszerre nő a talaj eróziója és csökken a vízmegkötő képessége, ami a völgyben hol szárazsághoz, hol áradásokhoz vezet.  Eközben a talaj termőképessége visszaesik, és az erózió miatt a porszennyezés is megnő a levegőben. Emellett csökken a talajban megkötött CO2 mennyiség, ami tovább növeli az üvegházhatású gázok arányát a levegőben (a WWF számításai szerint az erdőirtás (deforestation) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15%-át okozza).”

Ehhez képest egy kutatás szerint a magyarok 42 százaléka saját elmondása szerint hajlandó többet fizetni a környezettudatos (öko, zöld) termékekért, nagy részük akár 10-30 százalékkal többet is, mint egy hagyományos termékért. Bár a rendszeresen zöld árucikkeket, szolgáltatásokat vásárlók aránya még viszonylag alacsony a lakosság körében, a 30-39 éves korosztály élére állt az öko-tudatosak táborának.
Miközben egy másik, a GfK Kutatóintézet által felvett kutatás szerint, amely egy budapesti Green Brands konferencián hangzott el,azt csak reméljük, hogy egyre többen vannak, akik tesznek a hétköznapokban a fenntarthatóságért, a környezetvédelemért, a klímaváltozás ellen. – A magyarok ugyanis elsősorban hedonisták, inkább megveszik azt az autót, amelyik jól néz ki, mint azt, amelyik környezeti szempontokból fenntarthatóbb – mondta Kozák Ákos, a kutatócég vezetője, majd hozzátette, a magyar társadalom, méréseik szerint, mintegy 20-25 százaléka nyitott a környezetvédelem felé, de még ennél is kevesebb azoknak a száma, akik folyamatosan, nap mint nap tesznek a környezetünkért, a természeti értékek megóvásáért.

Most pedig, ha eljutott ideáig az olvasásban, kedves olvasó, gondolja át Ön is, mit tett, és mit tehetett volna meg eddigi élete során a fenntarthatóságért, a klímaváltozás ellen!
Aztán induljon egy új nap, amikor változtathat!

47 éve indult a mai nap

1972. június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét.
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó célkitűzései az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése és a környezetszennyezés megelőzése.

Otthonunk: 10 éve mutatták be

Az Otthonunk (Home) című dokumentumfilm producere Luc Besson, rendezője pedig Yann Arthus-Bertrand. Al Gore a globális felmelegedésről szóló Kellemetlen igazság című könyve, Davis Guggenheim azonos című dokumentumfilmje, és Nadia Conners és Leila Conners Petersen Az utolsó óra című filmje után 2009 nyarán bemutatták az Otthonunkat.
Teljesen mindegy, hogy vezető politikusok felismerik-e a fizikai, földrajzi katasztrofális változásokat, ha nem tesznek ellen hatékonyan. A folyamatok összefogás nélkül megállíthatatlanok.
A film eleje szimplán a Föld ökoszisztémáját mutatja be. Majd a környezetszennyezés mértékét elképesztő adatokkal, tényekkel alátámasztva. Las Vegas, New York, Los Angeles, Sencsen, Mumbai, Tokió és Dubaj tipikus példái a pazarló világ fellegvárainak. A film második része a legérdekesebb: az új technológiai eljárásokon keresztül mutatja be a film a nem is olyan távoli jövőt.

Címfotó: Pete Linforth from Pixabay