Klímaváltozás: vagy egyre nagyobb energiahatékonyság, vagy vége…
A globális szén-dioxid-koncentráció gyorsuló ütemben növekszik légkörben, tavaly elérte a 410 ppm-et. Bár az EU tagállamaiban tavaly sikerült csökkenteni a CO2-kibocsátást, a globális kép tragikus. Ahhoz, hogy 2 °C fok alatt legyen tartható a Föld légkörének felmelegedése, a koncentráció nem haladhatja meg a 450 ppm-t. Az energiahatékonyság ösztönzése elengedhetetlen része a klímaváltozás hatásai enyhítésének.
Naponta lehet egyre rémisztőbb adatokat olvasni arról, hogy a fosszilisenergia-felhasználás következtében is növekvő szén-dioxid-koncentráció milyen sebességgel emelkedik a légkörben. Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában léptük át CO2 koncentrációban a 400 ppm (part per million CO2)-es szintet, tavaly pedig a 410 ppm-et is sikerült túllépni. Ha viszont azt szeretné az emberiség, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációjának 450 ppm alatt kellene maradnia.
A felelősség közös, mindannyiunké: állami – vállalati – egyéni
Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) készített egy – a globális felmelegedés 2°C alatt tartása érdekében kivitelezhető – forgatókönyvet, mely a gazdasági növekedés visszafogása nélkül képes a globális felmelegedés megfékezésére. Ez egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek jelentős részét, 44 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. A mix fontos összetevői még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók állami támogatásának megreformálása.
Ennek megvalósításában minden szereplőnek részt kell vállalnia: az államnak, a vállalati szektornak, és egyéni szinten nekünk is. Lakásunk, házunk energiafogyasztásának csökkentése energetikai korszerűsítéssel nagymértékben hozzá tud ehhez a célhoz járulni. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente korszerűsítés híján egy négyzetméterre számítva kb. 60 kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy 40 kilogrammot, míg egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét, mindössze 2-3 kilogrammot.
NEKT: szakpolitikai eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére
A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT) egységes elvek mellett, egységes formában készülnek az Európai Unió tagállamaiban, és tartalmazzák azokat a stratégiai fontosságú dokumentumokat, melyek a fenntartható tagállami klíma- és energiapályát mutatják be 2030-ig. A NEKT-ek rendeltetése az, hogy követhető és számon kérhető módon teljesüljenek az egyes országok, valamint az Európai Unió közös 2030-as célkitűzései.
A napokban nyilvánosságra hozott magyar NEKT-tervezet energiahatékonysági dimenziója most még nem tükrözi sem az IEA által javasolt utat, sem az energiahatékonysági irányelvben is megfogalmazott „Energy Efficiency First” alapelvet. Holott az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye.
Az American Council for Energy Efficient Economy (ACEEE) két fontos összefüggésre is felhívta korábban a figyelmet. Az első, hogy új áramtermelő kapacitások legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatók: energiahatékonysági beruházásokkal, megtakarítási intézkedésekkel 1 kWh áram “kitermelése” átlagosan 3 centbe kerül, míg egy erőműben ennek előállítása kétszer-háromszor ennyi. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, így jelentősen csökken a környezeti terhelés is. Azaz olcsóbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.
A másik fontos összefüggés, melyet az ACEEE kiemelt, hogy a megújulók részaránya energiaforrások közötti emelésének szintén egyik legjobb és költséghatékony módszere, ha előbb az összfogyasztást csökkentjük, hiszen ezáltal a szükséges, elvárt megújuló részarány is könnyebben, alacsonyabb költséggel teljesíthető. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.
„Európa tagállamai, polgárai számára is egyre világosabb, hogy a klímaváltozás olyan globális probléma, mellyel szemben csak együtt, közös erővel lehet felvenni a küzdelmet. Nem véletlen, hogy a tagállamok jelentős részében megkerülhetetlenné vált az európai parlamenti választások előtt a közös megoldások keresése. Épp ezért fontos tudatosítani: mielőbb orvosolni kell az energiapazarlást, történjen az állami-önkormányzati épületekben, vállalati szinten, vagy az otthonokban. Tudatosítani szükséges, hogy az energiával való takarékos és hatékony bánásmód remek eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is.Így mi is aktívan, öngondoskodó módon tehetünk magunk és családunk jólétéért, környezetünk jobbá tételéért.”- mondta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.
