Értékek mentén fejlődhet csak a város!

A böjti időszak minden évben az önvizsgálat ideje, hogy vajon jó úton járunk e? Mi a cél?
Hogy ez miként jelenik meg a hétköznapokban, a közösségi szerepvállalásban, vagy éppen a sokszor joggal „elátkozott” politikában, többek között ezekről is beszélgettünk Kővári Jánossal, az Összefogás Pécsért Egyesület elnökével, polgármester-jelöltjével.

– Tehát akkor mondhatni, szokásos újragondolás… A héten például a legtöbb ellenzéki párt bejelentette, közös jelölteket fog indítani az őszi önkormányzati választásokon, de egy szót sem tudtunk meg arról, mik az elképzeléseik, és nem volt szó a közös polgármester-jelöltről sem.
Önnek erről mi a véleménye?

– Sokszor használják azt a kifejezést az ilyen összefogásokra, hogy „szivárványkoalíció”, mellyel arra utalnak, hogy több, világnézetileg is általában távol álló politikai pártok kerülnek egy platformra. Jómagam úgy látom, ez inkább „délibáb-koalíció”, ami valójában becsapja a szemünket, és az együttműködési problémákat vélhetően egyelőre csak elnapolták a felek.
Maga a szivárványkoalíció számomra egyébként nem ördögtől való, azonban azt kizárólag közös programalapon lehetne létrehozni. Külföldi példákat is lehet hozni, amikor a politikai felek először a kormányzási elveket fektetik le, ha úgy tetszik, a közös ügyeket, a megoldandó problémákat és az ezekre adható válaszokat „dobják be a közösbe”, aztán jön az a kérdés, kik tudják azt hitelesen képviselni.
Itt úgy látom, nincs program, csak egy alku, ami elég sok bizonytalanságot takarhat.
Tehát a sokszínűség nem rossz, sőt, közös ügyek mentén a leginkább progresszív, azonban most már több, mint 14 éves közgyűlési tapasztalataimra is alapozva kijelenthetem, azokkal az elvekkel, amiket ezeknél a pártoknál megismertem, a jelenlegi együttműködésük alapjai köszönőviszonyban sincsenek.

– Az ÖPE-nek egyébként mi az igazodási pontja, az értékrendje?

– Amikor 2002-ben megalakultunk, kinyilatkoztattuk ezeket, és ebből nem engedünk: alapvetően a pécsi lokálpatrióták érdekképviselete kívánunk lenni, világos értékek és elvek mentén.

Ez pedig a polgári-keresztény értékrend, ami  a mértéktartás a gazdaságban és javak használatában, a másik ember és bármilyen más élet tisztelete és kiteljesítése, a szolidaritás, amelyek egyébként az európai jogrendszer és a fenntarthatóság alapjai.

Ha nem ezek mentén alkotunk programot, akkor csak sodródunk, vagy körbe-körbe járunk. Ezért mondjuk megalakulásunk óta, hogy elvszerű és értékálló politikát kell folytatni.

– Egy város irányítása mennyiben köthető össze ezekkel az értékekkel?

– Teljes mértékben! Az általunk többször hangoztatott fenntartható városműködtetés pontosan ezekről szól: a helyi közösségek bevonásáról, a költséghatékony működésről, valamint az emberi élet kiteljesedéséről.

Mi abban hiszünk, és ebben nyitunk folyamatosan a pécsiek felé, hogy a fenntarthatóság a mértékletességgel és az emberek bevonásával, a helyiek kreativitásának, közösségi aktivitásának a helyzetbe hozásával kezdődik.

A zöld és élhető város olyan megoldásokat keres, mint például az elektromos közösségi közlekedés, amellyel nemcsak kiadásokat takaríthatnánk meg, olcsóbbá tehetjük az emberek közlekedését, hanem a természetet is védenénk, de a helyiek egészségéért is tehetnénk egyszerre a jobb minőségű levegővel. De ez csak példa, hosszan sorolhatnám.

– Jó de hogyan akarják ezeket megvalósítani?

– Jómagam mélyen hiszek abban, hogy városunkkal csodát lehet tenni, de ahhoz meg kellene látnunk a közös értékeket és elveket, mert nagyon sokan vannak Pécsen, akik hasonlóan gondolkodnak.

Ugyanakkor tudom, a politika és a politikai mechanizmusok sokakat elriasztanak a közösségi szerepvállalástól, miközben azt is látni kell, hogy ez is egy eszköz a közösségi működéshez, a demokratikus, nyitott és fenntartható városhoz!

Ezért is bíztatok mindenkit, különösen az értelmiséget, mutassa meg magát, nyilvánítsa ki véleményét a különböző kérdésekben! A józan, megfontolt, de pontos szavak sokkal jobban építenek egy közösséget, mint a konfliktuskerülés vagy a visszahúzódás. Részvételre van szükség.

– Térjünk rá egy aktuális részvételi ügyre: uránbánya-ügyben múlt héten beadták a népszavazási kérelmet a helyi választási bizottsághoz.

– Új információ nincs, egyelőre várjuk a bizottság visszajelzését, ugyanakkor az uránbánya esete jól példázza azt, amiről beszéltünk. Egy régi, elavult energiahordozóról beszélünk, amely nagyon sok kárt okozott a természetnek, az ott dolgozóknak, az embereknek, és bizony ne feledjük, az adózóknak, tehát mindannyiunknak.
Egyrészt súlyos természeti kárt, „szemetet” hagyott maga után: a mai napig uránmentesíteni kell a tortyogói és pellérdi vízbázisokat, amely milliárdos tételt jelent az állami költségvetésnek. Összességében az uránbánya bezárása óta mintegy 40 milliárd forintot kellett a helyreállításra, rekultivációra fordítani, szintén az adózók pénzéből. Ez Pécs egyéves költségvetése!

Aztán több bányász hunyt el az ártalmak okozta betegségekben. Mai napig hálával tartozunk azoknak a bányászoknak, akik annak idején emberfeletti munkával dolgoztak, és vállalták az egészségügyi kockázatokat is.

Ennél a nyersanyagnál ma már vannak sokkal tisztábbak és biztonságosabbak, mint a megújuló energiák hasznosítása. Kellermayer Professzor Úr szokta azt mondani, hogy „ércbánya helyett észbánya városa legyen inkább Pécs”. Maximálisan egyet tudok vele érteni.

Az általunk javasolt fenntarthatóság tehát az alternatív energiák bevonása, a víztakarékosság, az energiatakarékos épületek számának növelése, ezzel tisztább levegő elérése, a természet megóvása, a helyi gazdaság erősítése, a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása, a pécsiek kreativitására való építkezés. Ehhez kérjük a pécsiek szövetségét, pártokét, civil szervezetekét, vállalkozásokét!

Sokkal több népszavazásra lenne szükség, akár online módon!

Az uránbányával foglalkozó most beadott népszavazás kapcsán Kővári János elmondta, szeretné, ha a következő önkormányzati ciklusban rendszeres, úgynevezett véleményszavazásra kerülne sor, amely elsősorban elektronikusan valósulna meg, ezzel is költségtakarékosan hozzájárulva a véleménynyilvánításhoz. – A politikai, közgyűlési szerepvállalás nem arról szól, hogy ötévente egyszer megkérdezzük az emberek véleményét, aztán megyünk a saját fejünk után – tette hozzá Kővári. – Minden, a várost és az itt élőket jelentősen befolyásoló ügyben, a döntések előtt meg kell kérdezni a pécsiek véleményét, erre is lehet jó megoldás az online szavazás.