“A közösségfejlesztés az egyetlen járható út”

Láthatatlan Magyarország címmel jelent meg L. Ritók Nóra művészetpedagógus, hátrányos helyzetűeket segítő szakember könyve, amely A nyomor széle címen vezetett blogjának bejegyzéseiből szerkesztett kor- és kórkép napjaink Magyarországáról, a mélyszegénységben élők valóságáról. A könyvről Tasnádi Zsófia beszélgetett a szerzővel Pécsett a Reggeliben, azt megelőzően pedig L. Ritók Nóra interaktív előadást tartott az Üres Tér Művészeti Szabadegyetem meghívására.

A közel húsz éve hátrányos helyzetűekkel dolgozó szakember mindkét rendezvényen kikerülhetetlenül találkozott a kérdéssel, hogy vajon mi okozza az ország politikai megosztottságát, különös tekintettel az ország legszegényebb részein, rendkívül nehéz körülmények között élőkre.

L. Ritók Nóra azt mondta, a civil szervezeteknek nem a politikai részvétel a céljuk. A mélyszegénységben élőknek elsődlegesen lehetőségeket, tudást és a tudás által célokat kell adni, a változáshoz pedig legalább egy generációnyi ideig dolgozni a felnőttekkel és a gyerekekkel.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője összefoglalta az elmúlt húsz év során módszerré alakuló tapasztalatait. Szerinte az egyik legfontosabb lépés, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek önbecsülését fejleszteni tudják, amire az alkotó tevékenység nagyon jól alkalmazható eszköz. A közösségek formálása hosszú és bonyolult folyamat, de a segítendők bevonásával működik. Tevékenységeik alapelve, hogy “akkor segítek, ha te is segítesz valamit”. Ez a kölcsönösség érvényes a tudásra is: egészen speciális tudás például az, hogy hogyan kell analfabéta cigányasszonyként minimálbérből fenntartani a családot. A szakembereknek pedig kulcsfontosságú megérteniük, hogy a mélyszegénységben élők tudása nem tud válaszolni az iskolarendszer merev struktúrájára, és ezt a problémát a szegregáció csak súlyosbítja.

Az alapítvány alapfokú művészeti iskolájában körülbelül 600 gyerek tanul, akiknek 70%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 300-an telepi roma gyerekek. Ők azok, akik kitörési lehetőségek nélkül indulnak az életben. Helyzetük egyéni szinten nem megoldható, érdemi integrációs politika nélkül nem lehet nagyobb mértékű változást elérni. Az Igazgyöngy esélyteremtő modellje Toldon nyolc éve működik. Ez idő alatt a gyerekek tanulmányi átlaga 2,8-ról 4,2-re javult és a faluban öt éve nem szült gyermeket 18 év alatti lány. Toldon kívül összesen 20 faluban dolgoznak 1200 családdal. Bár együttműködnek felsőoktatási intézményekkel is -gyakorlóhelyként, integrációs modell kidolgozásában vagy művészeti projektekben-, lehetőségeik végesek.

L. Ritók Nóra kihangsúlyozta, hogy a magánszektorból érkező támogatás és szolidaritás egyre erősebb irányukba, és ez nagyon sokban segítségükre van. Ahogyan a saját, egyéni szintjén is mindenki segíthet: a másik meghallgatásával, odafordulással.

A pécsi könyvbemutatót Az Emberség Erejével Alapítvány szervezte.

Happ Zsuzsa