Expo Center: az időzített bomba és a „veszett fejsze nyele”

Pécs városának költségvetési helyzetét nem kell már különösebben részletezni, az elmúlt hónapok közgyűlései is javarészt erről szóltak.
Mindenesetre a 2018-as költségvetés vitája során is több takarékossági intézkedés elmaradt, ráadásul olyan, rossz politikai döntések következményeit is meg kellene oldani, mint az Expo Center ügye,  amely mai napig évi 500 millió forintba fáj a pécsieknek.
A 2009-es önkormányzati vizsgálóbizottság jelentéséből szemezgettünk.

A pénz nem számít?
A 2009-ben felállított bizottság elnöke az akkori képviselő, dr. Füredi Péter volt, tagjai pedig Kővári János, Trombitás Károly, Weller János, Molnár Ferenc és Meixner András. A bizottság munkája során több szereplőt is meghallgatott, elsősorban a projektet menedzselő PVV Zrt., a tervezéssel megbízott egyetem és a kivitelező vállalkozás résztvevőit.
A végül több mint 2 milliárd forintnyi megvalósítás eleinte sokkal kevesebbről szólt, ráadásul az akkori városvezetők elsősorban pályázati forrásra számítottak, bár voltak, akik jelezték, nem lesz erre a célra pályázható forrás.
„A legelején még szó nem volt hitelfelvételről, a tervek arról szóltak, hogy a PVV Zrt. saját tőkéből, fejlesztéssel kezdi meg a beruházást, majd befektetőket szereznének” – ezt a vizsgálóbizottságnak Kelemen László, akkori vezérigazgató mondta a jegyzőkönyvek szerint.

„A beruházás végső soron közpénzek felhasználásával és a költségvetés megterhelésével járt. Ugyanakkor e beruházás a közpénzek felhasználására vonatkozó jogszabályok kijátszását testesíti meg. A közpénzek szakszerűtlen felhasználásának szimbolikus példája lett. A beruházás megvalósulásának történetét gyanús ügyletek, illetve azok feltételezései szövik át. A választópolgárok elemi igénye már, hogy a sikertelen és gyanús beruházások felelősei ismertek legyenek, és felelősségre vonásuk megtörténjen” – áll a jelentésben, amely itt érhető el.

Mit hogy nem?
„Az EXPO Center megvalósításának története bemutatja azt, hogyan nem szabad beruházásba kezdeni, hogy hova vezet az, ha tanulmányokban testet öltő ábrándképek alapján, politikai érdekekkel párosulva, könnyelmű vezetőkkel, hozzá nem értő „szakemberekkel” egy „modellkísérletet” valósítanak meg, amely több mint két milliárd  forintba került és a „siker szimbóluma” kellett volna, hogy legyen, és a valóságot, az eredményt ismerjük. Egy több sebből vérző létesítmény, amely csak újabb ráfordításokkal tehető talán gazdaságosan használhatóvá.” – írja a dokumentum ugyanitt.

„Közkinccsé kell tenni az egyetemisták mandulavirágos ünnepeit, a nyugdíjasok kutyasétáltató nyugalmát, a pécsi pincék, szőlők romantikus kopácsolását, a sör aranyló sátras, társas életét, a pécsi könyv, film, színház, zene fesztiváljait, a fergeteges kólókat, az utca menettáncokat, az utcabálokat, a papírszalvetta börzét, a kukoricás repedt hangját a zónakocsonyát kisfröccsel, a virágpiacot, az igazi kuplerájokat, a kocsmákat bádogpulttal, földpadlóval, amit vízzel kell locsolni… Közakarat lehet a pécsi EXPO sikerének titka.”
(Részlet a műszaki leírásból)

A bizottság egyébként több alkalommal is firtatta a fenntarthatóság kérdését, mert a személyes beszámolókból kiderült, a megvalósíthatósági tanulmány sem tért ki erre részletesen, holott a városnak kell állnia azóta is a hiteleket és a fenntartást egyaránt.
„Az egyik ülésen Toller László polgármester megnyugtatta az IT tagokat, hogy „nem kell aggódni, mert a működtetés majd az önkormányzatot fogja terhelni. (…) A megvalósulási vagy megtérülési tanulmányok közös sajátossága, hogy nincsenek aláírva és nagy részén nincsen dátum, de a PVV Zrt. logója megtalálható rajtuk.” – írják a jelentésben.

A vizsgáló bizottság végül feljelentést tett
Az egyébként rendkívül problémás kivitelezés során talán az a legerősebb állítás a bizottság részéről, miszerint a „45/1997 (XII.29.) KTM rendelet alapján a kiviteli terveknek az építkezés kezdetén teljes körűen rendelkezésre kell állnia, ehhez képest a rendelkezésre álló iratok tanúsága alapján, valamint a kivitelező Bayer Center és Kipszer Zrt. képviselői szerint a kiviteli tervek a beruházás végére készültek el teljes körűen”.
Tehát közpénzből felépült egy rosszul fűthető sátor, amit majd lassan le kell bontani, és ami szinte semmire sem alkalmas. A Bizottság végül feljelentést tett, de felelősök azóta sincsenek, miközben évente félmilliárdot kell fizetni az adófizetők pénzéből.

Levonni a tanulságot
Az Expo Centert végül – több sikertelen próbálkozás után – 2006-ban adták át, és összesen mintegy 3 milliárd forintba került, amivel jelentős adósságba sodorta a városi tulajdonú céget és kezesként a várost – állapította meg a bizottság.
Mindeközben a jelenlegi városvezetés is gigaberuházásra készül, élményfürdőt akarnak építeni, amelyhez magántelket kell vásárolni milliárdokért, ahol ráadásul nincs melegvíz, se hőenergia, sem parkolási infrastruktúra. Számítások szerint ennek a látványberuházásnak a fenntartása évi 500 millió forintba fog kerülni.

Fotók: építészfórum.hu