Választási útmutató: kisebbség és többség dilemmái

Ne legyenek kétségeink, a politika az élet minden területén érezteti hatását, gyűlölhetjük vagy áldhatjuk, ez van. A demokratikus jogainkkal élni érdemes, mert a mormogás joga nem visz előre. Mit érdemes tudni a jelenlegi választási rendszerről?

Csütörtökön Pécsett tartott beszélgetést két civil szervezet szervezésében a Political Capital elemző intézet.
Az intézettől érkező László Róbert a többi között elmondta, a jelenlegi választási rendszer elsősorban a Fidesznek kedvez, hiszen egyrészt behozta a választási törvénybe külhoni szavazatokat, amely idén akár 300-350 ezres szavazót is hozhat a kormánypártnak, de csak listára, valamint a választási kerületeket úgy rajzolták át, hogy azok szintén számára legyenek előnyös. Ugyanígy, a szakértő szerint, az egyfordulós választási rendszer is az egységesebb, nagyobb pártokat erősíti, ugyanis a második fordulóban a visszaléptetések megszűntek, így alakulhatott ki, hogy ha összeadjuk a kormánypártra és az ellenzéki pártokra leadott összes szavazatot, akkor előbbi sokkal kevesebb szavazatszámot kapott. A legutóbbi választáson például a Fidesz jelöltjei közül mindösszesen 27 kerületben nyert volna akkor is, ha az összes ellenzéki párt egy jelöltet állít fel egy esetleges második fordulóban.
Mindezeket erősíti az is, László Róbert szerint, hogy az érvényességi küszöböt is eltörölték, azaz az országgyűlési választások eredménye akkor is érvényes, ha mondjuk csak a Fidesz mintegy 2,2 millió stabil szavazója adja le a voksát.
A politikai elemző intézet egyébként még a 2014-es választásokra készített mandátumkalkulátort, amellyel eljátszadozhatunk, tippelhetünk az eredményekre, és megnézhetjük, milyen arányú lehet a parlamenti összetétel.

Választani márpedig kell!
A fent részletezett szavazási módosítások ellenére a demokratikus választási jogunkkal élni érdemes. A bizonytalan, vagy ha úgy tetszik, kiábrándult szavazóknak is véleményt kell nyilvánítani.
Bár a jelenlegi választási rendszer tényleg nagyon bonyolult, mégis el kell menni szavazni április 8-án, mert ehhez jogunk van.

A győztes kompenzációja elv régi ügy
Talán ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a rendszerváltás idején, az akkori Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon rögzített, majd a „négy igenes” szavazással megerősített, végül egy, az első választás után elfogadott MDF-SZDSZ paktumként emlegetett törvény alapján Magyarország a parlamentáris berendezkedést választotta, az elnöki helyett. Ez azt jeleneti, hogy hazánkban a miniszterelnök sokkal erősebb jogosítványokkal rendelkezik, mint a köztársasági elnök. Mindezt pedig erősítette a technika, hogy a kormányzati stabilitás érdekében a választásokon legerősebb párt, a kompenzációs listák bevezetésével általában több képviselőt tudott bejuttatni a parlamentbe, mellyel stabilabb többségük lett a kormányzáshoz. Ne feledjük, ezeket a törvényeket akkor hozták meg, amikor még friss volt az új, magyar demokrácia, és az orosz hadsereg még országunkban állomásozott.

A bizonytalanok egyre kevesebben vannak
Négy évvel ezelőtt az ellenzéki pártok együttes támogatottsága a mérések szinte mindegyikében nagyjából megegyezett a Fideszével. Idén van, aki jelentős Fidesz-előnyt mér, de a többség szerint döntetlenre áll a kormány-ellenzék küzdelem – áll a Political Capital januári pártpreferencia-elemzésében.
Minimálisan erősödik a kormánypárt amúgy is masszív tábora. A választókorúaknak átlagosan 35,6 százaléka szavazott volna a Fideszre januárban – ez 1,4 százalékpontos emelkedést jelent 2017 utolsó negyedévéhez képest. Az egyes intézetek mérései között ugyanakkor jelentősek a különbségek; a két szélsőérték: a Tárki 46 és a Publicus 26 százaléka a választókorúak körében.
A Jobbik támogatottsága 1-2 százalékpontos emelkedést követően januárban átlagosan 10,4 százalékon alakult. Az elmúlt két évben megfigyelt lassú lemorzsolódás tehát megállt. A februári mérések mutatják majd meg, hogy beszélhetünk-e trendről az erősödést illetően.
Az MSZP az őszi zuhanás utáni szinten stagnál: januárban átlagosan a választókorúak 7,6 százaléka voksolna a pártra, amely szinte pontosan megegyezik a 2017 negyedik negyedévi értékkel. Egyedül a Publicus mért két százalékpontos erősödést decemberhez képest; náluk a Jobbikéval azonos szinten, 11 százalékon áll az MSZP támogatottsága.
A DK és az LMP átlagos támogatottsága a januári adatok alapján egyaránt 4,4 százalék. Az elmúlt fél évben mindkét párt, ha kis mértékben is, de erősödött. A többi pártot továbbra is az egyszázalékos méréshatár közelében mérik az intézetek.
Az úgynevezett bizonytalanok, vagyis a pártot választani nem tudók, illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya átlagosan 33 százalék. Számuk minimálisan csökkent, az április 8-ára kiírt választás közeledtével elkezdődött tehát az eddig passzív választópolgárok pártválasztása. Ez a folyamat várhatóan tovább folytatódik a következő hónapokban, ami átrajzolhatja majd az erőviszonyokat.

Sokan szavaztak Hódemzővásárhelyen
Közben vasárnap tartották az országgyűlési választások „előzetesének” tartott időközi polgármester-választást, amelyen a szavazásra jogosultak több mint 62 százaléka adta le voksát, mely minden idők legmagasabb részvétele a városban.
A szavazást egyébként Dr. Márki-Zay Péter független, de az ellenzéki pártok által támogatott jelölt nyerte 57,49 százalékkal.