Rövid pórázon tartja az állam az önkormányzatokat

Politikai kontraszelekciótól sem mentes átalakításokba fogott a kormány, amikor az önkormányzati reformokba belevágott. Az önkormányzatok mozgásterének kiüresítése más a „spájzban van”.

A Corvinus Egyetemen lezajlott, Kornai János neves közgazdász professzor 90. születésnapi konferenciáján hangzott el egy előadás Vasvári Tamástól, amelyet az index.hu Pénz beszél rovatadolgozott fel, és pécsi szempontokból is igen tanulságos.

A szerző-előadó megvizsgálja azokat az okokat, amelyek megalapozták az önkormányzati reformot, és amely – tegyük hozzá – akkoriban meglehetősen konszenzusos volt, hiszen a politikai szereplők és az önkormányatok is belátták, nem mehet tovább az, ami addig. A nyakrafőre felvett, adott esetben működési célú és nem fejlesztési, azaz fenntartható célú hitelek tömkelege az önkormányzatok sokaságát a csőd szélére sodorták.

„Ennek egyik legfőbb oka, hogy az önkormányzati eladósodás korlátázásáról ugyan rendelkeztek jogszabályok, azok nem voltak kikényszeríthetőek. Ebből kifolyólag az önkormányzati eladósodás tulajdonképpen a finanszírozó bankok hitelezési hajlandóságán és kockázatéhségén múlott.
Az önkormányzati piacon ezt tovább fűtötte az a várakozás, hogy amennyiben az önkormányzatoknak problémát jelentene az adósság törlesztése, úgy a központi kormányzat majd segítségükre siet. (Ezt nevezi a szakirodalom – Kornai János munkássága alapján – puha költségvetési korlátnak.)
Ez a bankokat proaktív hitelezésre, az önkormányzatokat pedig felelőtlen költekezésre és beruházásra ösztönözte. Végül igazuk is lett, a kormány megszabadította az önkormányzatokat a teljes adósságállománytól.

Az adósságátvállalás teljes körű és általános volt, ráadásul az egyes önkormányzatoktól semmit nem vártak el cserébe, legalábbis közvetlenül. Az átvállalással a „bűnös múlt” eltörlése került, míg a felelősök nem kerültek elszámoltatásra (sőt inkább dicséretben részesültek). Látszólag a folyamatnak csak nyertesei vannak: rövidtávon a jótevő kormány megmenti a bajba jutott önkormányzatokat, az önkormányzatok pedig tiszta lappal indulva folytathatják a helyi közügyek ellátását.
Azonban ez a leegyszerűsített narratíva számos hatást/következményt elhallgat.

Az önkormányzati adósságkonszolidáció ugyanis kétségtelenül az elmúlt húsz év legerősebb jelzése arra, baj esetén számíthatnak a kormány kimentésére, és ez hosszú távon meghatározhatja az önkormányzatok döntéseit, és továbbra is a túlköltekezésre ösztönözheti őket.”

A cikk ezután részletesen elemzi az önkormányzatok hitelfelvételeit, azok mértékét és az ebben lévő kormányzati jóváhagyási folyamatokat, valamint az uniós és egyéb hazai pályázati, fejlesztési források felhasználást. A szerző már itt is jelzi, az adatok elemzése után, hogy sok esetben érzékelhető a politikai kontraszelekció, azaz a kormányzó párt önkormányzatait jobban, míg az ellenzéki és független településeket kevésbé támogatták hitelfelvételben és fejlesztési források odaítélésében egyaránt.
Ráadásul, jegyzi meg a cikk, olyan állami apparátusnak kell ezekről a piaci hitelfelvételekről döntenie (vagyis valójában jóváhagynia), amely nem feltétlenül jártas ezen a területen.

Pécs „pozitív példa”?
Számíthatnak-e az önkormányzatok továbbra is a kormány segítségére, ha bajba kerülnek? – teszi fel a kérdést a szerző, amelyet Pécs példján keresztül válaszol meg.

„Az új jogszabályi környezet bemutatásakor láttuk, hogy a nyilvánvaló centralizáció és szigorítás mellett továbbra is élhet az önkormányzati döntéshozókban a várakozás arra, hogy a kormány baj esetében segítségükre siet. Ezt jól szemlélteti Pécs tankönyvbe illő esete is.

Pécs az ország negyedik legnagyobb vidéki városa, lakosainak száma kb. 145 ezer fő. A város az adósságkonszolidáció egyik nagy nyertese: az adósságátvállalás előtt (2012 végén) banki kötelezettségállománya a vidéki városok között a legmagasabb volt (meghaladta a 42 milliárd Ft-ot, ami az önkormányzat költségvetésének 91%-a), egy főre eső adósságállománya (291 eFt) jelentősen meghaladta az országos értéket (99,6 eFt). 2014 tavaszára központi kormányzat az önkormányzat minden banki kötelezettségét átvállalta.

Az adósságátvállalás után három évvel, 2017 nyarának közepén meglepetésként érte közvéleményt, hogy Páva Zsolt, a város polgármestere bejelentette: a város 5 milliárd Ft-os hiányt halmozott fel, ami az önkormányzat által tulajdonolt vállalatokkal együtt 9,5 milliárd Ft is lehet. Egyúttal kérte a Magyar Államkincstár szakértőinek segítségét a probléma kivizsgálásában és az okok feltárásában. Csizi Péter, a város országgyűlési képviselője nem sokkal később hozzátette: természetesen számítanak a kormány segítségére a helyzet rendezésében. A kormány részéről, sőt egyenesen a miniszterelnöktől azonban visszafogott válasz érkezett: „Aki megcsinálta a bajt, az csinálja meg a rendet is.”, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „mi a pécsi emberek mögött fogunk állni”.

A kormány által nyújtott segítség tükrözi is ezt a kettősséget: mentőövet dobott, de egyúttal szigorú feltételeket is szabott. A 1943/2017. (XII. 12.) kormányhatározat szerint a kimentés keretében az önkormányzat 6,5 milliárd Ft visszatérítendő támogatást kap 3 éves futamidőre, és amennyiben a meghatározott feltételeket az önkormányzat teljesíti, úgy további 3 milliárd Ft visszatérítendő támogatás folyósítható. A kimentésnek azonban elég szigorú feltételeket szabott a kormány:

• a város és intézményei fizetési számláját 2018. január 1-jétől a támogatás visszafizetéséig a Magyar Államkincstárnál vezeti;
• a város teljes vagyona (kivéve, aminek terhelését jogszabály tiltja) biztosítékként szolgál visszatérítendő támogatás visszafizetésére, és a forgalomképes ingatlanok teljes állományára jelzálog kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára;
• a visszatérítendő támogatás fedezeteként a város pénzfogalmi számláján túl a helyi adó alszámlájára is kiterjed a Magyar Államkincstár beszedési megbízása;
• a város folytatja a 2017. évben megkezdett megtakarítási, sajátbevétel-növelési és strukturális átalakítási intézkedések vizsgálatát és végrehajtását a 2018. évben is;
• a város köteles tűrni a Magyar Államkincstár megbízott munkatársainak a visszatérítendő támogatás felhasználása felett gyakorolt folyamatos előzetes kontrollját és utólagos ellenőrzését.

Mindemellett megalakult egy – a beszámolók szerint döntési jogkörrel felruházott háromtagú testület, amely a város irányítását segíti a jövőben. Ennek tagja a város két országgyűlési képviselője (Csizi Péter és Hoppál Péter) és maga a polgármester. A város 2017 végén 1,8 milliárd Ft értékben hitelfelvételi kérelemét a kormány elutasította.

Pécs helyzetének bemutatását azzal kezdtük, hogy ez a kormányzati segítségre való várakozás klasszikus tankönyvi példája. Ez két szempontból is igaz: bemutatja, milyen mélyen rögzült az önkormányzati döntéshozókban e várakozás. Azonban Pécs esetében a kormány először demonstrálta azt, hogy tud szigorú feltételeket is szabni a segítség fejében. E példa pedig intő jel lehet minden városvezetés számára, és hosszú távon segíthet a mélyen berögzült kimentési várakozások megváltoztatásában.”

ZBT
Fotó: MTI