KiemeltKörnyezetvédelem

Súlyosbodó aszály: tippek az okosabb vízgazdálkodáshoz

A víz hatalmas kincs, sajnos egyre mulandóbb. Érdemes kétszer is átgondolni, hogy milyen locsolási módszert választunk. Szerencsére léteznek trükkök a hatékonyabb locsolásra, hogy zöldebb legyen a kertünk.

Pár héttel ezelőtt mellbevágó hír volt, hogy a nagy forróságban 9 budai településen – köztük Gödöllőn – az illetékes regionális vízmű kénytelen volt vízkorlátozást elrendelni, ami sok háztartásban az ivóvíz és a csapvíz hiányát okozta. A Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) a korlátozást június 21-től egészen július 12-éig fenntartotta, és jelezte, hogy ha hasonló vízhiány jelentkezik, akkor újfent korlátozni fog.

Magát a hiányt az okozta, hogy csapadék híján a szolgáltató tározói apadni kezdtek, a lakossági vízfelhasználás pedig olyan mértékben megnőtt, hogy nem tudták biztosítani a kellő nyomást. Nem ritka, hogy nyári melegben akár 40–50 százalékkal is több vizet használunk, amiért a locsolás és a gyorsan szaporodó úszómedencék is felelősek.

A hőmérsékleti görbéken is látszik, hogy fokozatosan nő az évi középhőmérséklet, és forróbbak a nyarak. Azonban a látszat ellenére a csapadék mennyisége nem kevesebb, pusztán az eloszlása hektikusabb. Özönvízszerű záporok és aszályos időszakok váltják egymást, amiért a klímaváltozás felel. Erről egybehangzóan vélekedik a meteorológus szakma.

A napokban jött néhány nyári zápor, olyan is akadt, hogy térdig gázoltunk a vízben, azonban így is sok az aszályos terület. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring oldalán nyomon követhetjük az ország aszályos vidékeit. A keresőben akár a saját településünket is megkereshetjük. Az adatokból leolvasható, hogy az ország jelentős részén nagy a szárazság. Az Alföld egyes részein 30 százalék alá csökkent a talajnedvesség a felső, 50 centiméteres termőrétegben.

Egész Európában fokozódik a vízigény

Az Európai Környezeti Ügynökség is foglalkozott a fokozódó vízigénnyel, kimutatásában rámutatott arra, hogy 50 éve folyamatosan nő a vízkivétel, ellenben 24 százalékkal csökkentek az egy főre jutó vízi erőforrások.

A klímaváltozás miatt Európa mezőgazdaságára különösen nagy nyomás nehezedik, hatása a vízkivételen is látszik. A vízkészlet főleg Dél-Európában csökken, főként a mezőgazdaság egyre növekedő vízigénye miatt. Az összes európai mezőgazdasági terület 7–8 százaléka áll öntözés alatt, ez az arány a déli régióban 15 százalék. Ez ugyan nem tűnik nagynak, Európa teljes vízhasználatának 59 százalékát mégis a mezőgazdaság teszi ki, ezen belül az áprilistól szeptemberig tartó időszak öntözése a teljes vízhasználat közel 50 százaléka.

A mezőgazdasági öntözővíz kétharmadban felszíni folyókból, csatornákból származik. Ez hazánkban sincs máshogy, ami felveti a kérdést, hogy mennyire volt jó ötlet a folyószabályozás.

Ezzel párhuzamosan az aszályoknak kitett népesség nagysága az elmúlt 10 évben meredeken emelkedett.

Sajnos hazánk a közhiedelemmel ellentétben nem a vizek fellegvára. A két nagy folyónk vonzáskörzetén túl az aszályok komolyan sújtják a földeket. Szemléletes példa erre, hogy a Duna-Tisza közén fekvő Homokhátság ma már hivatalosan is félsivatag.

Greendex

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close