EgyébGazdaságKiemelt

Rabb Szabolcs: így írta felül a járvány a baranyai vállalkozások életét

A vidéki vállalkozások többségét váratlanul és felkészületlenül érte az új koronavírus-járvány hatásaként bekövetkezett gazdasági változás. Teljes ágazatoknak kellett a leállás mellett döntenie, néhányan csődbe mentek, másik átszervezték a munkát, több cég áttette működését az online térbe, míg az egyéni vállalkozók közül sokan a tevékenységük szüneteltetését választották. Most, a krízishelyzet utáni lassú induláskor még igen keveset tudni a következményekről. Az azonban biztos, hogy ez az újraszervezések és megújulások ideje. Erről kérdezte Rabb Szabolcsot, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát a HelloVidék.hu.

HelloVidék: Mit hozott a COVID-19 világjárvány a vidéki gazdaságnak?

Rabb Szabolcs: A megye amúgy is az egyik leghátrányosabb és gazdasági, társadalmi mutatóiban legelmaradottabb megye Magyarországon. Számos infrastrukturális és strukturális problémával küzd, amelyeket a válság felerősít. Baranyában a mikrovállalkozások aránya 94 százaléka, leginkább őket érintette érzékenyen az új koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági krízis. Ezeknek a vállalkozásoknak gyakorta nincs likvid forrása, miközben sokszor hiányzik a stabil működéshez szükséges tervezés és az átgondolt stratégia. Ez a tendencia jól tetten érhető az egyéni vállalkozásoknál, ahol igencsak szembetűnő a felfüggesztések és szüneteltetések száma: az elmúlt kettő és fél hónap alatt, a válságot megelőző 5 év 25%-a ez a szám. Ez a jelenség azonban megfigyelhető volt a kis- és középvállalkozásoknál is, ahol a feldolgozóiparban lassabb ütemű termelési volumen csökkenést szenvednek el, de a megindulásuk is sokkal hosszadalmasabb és nehezebb lesz, tekintettel a komplex működési sajátosságaikra, mint például a beszállítói láncok, alapanyag-logisztika, a járműipar általános zuhanása. Most együtt van jelen a keresleti és kínálati hiány. Persze mindig akadnak kivételek.

A házhozszállítás csak átmeneti megoldás volt…már akinek

Mitől lesz valaki kivétel?

Ez leginkább sokszor inkább csak a szerencsén múlt. Egy, a feldolgozóiparban dolgozó cég például megsokszorozta a gyártótevékenységét, hiszen a külföldi partner visszahozta a termelést a közel-keleti vagy kínai piacról. De ismerünk olyan gépipari céget is, ahol az osztrák anyavállalat összes cége bezárt a pandémia miatt, csak a magyarországi maradt talpon.

Hogyan tudják az ágazatok újragondolni az üzleti modelljeiket, magát a működésüket?

Itt az idő újragondolni és megújulni. Ezt most kell elkezdeni tervezni, de egy hosszú folyamatnak nézünk elébe és még nem teljesen tiszta a kép. A piac érdeke, hogy a hónapokig tartó bezártság után újra elinduljanak az emberek, ehhez pedig új stratégiákra, új tervekre, új megközelítésekre és fejlesztésekre van szükség. Fontos azonban megjegyeznem, hogy most jött el az idő, hogy egy kicsit korlátozzuk önmagunkat.

Milyen képet mutatnak a gazdasági mutatók?

Soha nem volt ilyen negatív a baranyai vállalkozások várakozásainak szintje, még a 2008-as világválság idején sem. Láthatóan elértük a mélypontot. Összefoglalva megállapítható, hogy a válság és a válsághoz kapcsolódó várakozások komplex hatásrendszerben érintik a cégeket, vannak erősen érintett, semleges és a válságból előnyt kovácsolni képes vállalkozások és szektorok. A 2020 áprilisában végzett országos konjuktúravizsgálat adatai szerint Baranya, Somogy és Tolna megyében a lekérdezett vállalkozások „depressziósak”.

Valóság vagy utópia a túlfogyasztási kényszer csökkentése?

Ez a kérdés mindig a szubjektum kérdése, de a fogyasztás alapvetően a gazdaság körforgásának az egyik alaptétele, de talán érdemes tudatosabban fogyasztani. Érdemes a válság következményei mentén átalakítani és fejleszteni a jövőbeni üzleti gazdasági és társadalmi folyamatokat. Csak néhány példa: a globális értékláncok, az alapanyag-hálózatok és a beszállítói láncok elképesztő módon kitettek egy válságnak; ezeket rövidíteni szükséges. A körkörös gazdaság és a helyi termékek (élelmiszer, alapanyag, helyi beszállító) elvei és gyakorlata most komolyan felértékelődött. Nem véletlenül indult kampány „Válaszd a helyit” címmel, amit azonban a jövőben is meg tudunk tartalommal tölteni. Ehhez helyi és kormányzat eszközöket is be tudunk vetni: érdemes lenne elgondolkodni egy olyan üzlethálózat kialakításán, ahol minőségi, de „életút követő” terméket lehetne vásárolni.

Mennyire elérhető a zöld gazdaság megvalósítása?

Az újragondolt stratégiai tervekben most ez még erősebb „szólamként” szólal meg. Az általunk végzett gazdasági elemzésekből, valamint a helyi, az országos és a nemzetközi gazdasági folyamatok alapján úgy látszik, hogy a körkörös gazdaság és a zöld gazdaság lehet a járvány után a gazdaság egyik kitörési pontja. A mérvadó cégek vezetőivel kilenc ágazatban készítettünk el egy úgynevezett 1.0 anyagot, amiben azt kértük tőlük, hogy röviden mondják el, hogy a vállalkozásuk jelenlegi helyzete alapján hogyan ítélik meg az ágazatuk helyzetét; milyen ötleteik vannak, amiket helyben együttműködésben meg lehet valósítani; illetve milyen javaslatokat tudnának letenni a kormány asztalára. Azt láttuk, hogy a legtöbb vállalkozás online ügyek, digitalizálás, automatizálás, a beszállítói láncok rövidítése és a kooperáció fejlesztése terén szeretne előrelépni. Ezekből az ötletekből, tervekből és javaslatokból készítünk egy stratégiai anyagot, ami mentén megpróbálunk dolgozni a jövőben.

Milyen alapvető átszervezésekre volt/van szükség a gazdaság újraindítása kapcsán?

Az eddigi húzóágazatok felszabaduló kapacitásait (például autóipar) szükséges lesz átterelni, átszervezni az egészségipar, az élelmiszeripar, a megújuló energia és a hasonló ágazatokba. Itt az idő gondolkodni és újratervezni, megújulni. Egyéni, társadalmi és gazdasági szinten is. A helyi cégek közül sokan már átszervezték a gyártási kapacitásaikat másik vagy új termékek gyártására. Számos vállalkozás feszes költséggazdálkodást vezet, egyre erősebben támaszkodik a helyi kapacitásokra, így rövidítve a beszállítói láncot és teremtve volumenében nagyobb helyi hozzáadott értéket. Én abban hiszek, hogy a jövőben erősödik helyben az egymásra utaltság, de az is meglehet, hogy ehhez egy erős kormányzati szándékra és talán még a közbeszerzési törvényt módosítására is szükség lenne.

Hogyan tudják a vidéki vállalkozások a járvány után összehangolni a lokális és a globális folyamatokat?

Igyekszünk komplexen kezelni a válság hatásait és a megoldási javaslatokat is, figyelve a helyi, az országos és a nemzetközi trendeket, folyamatokat. Március végén már megkezdtük az ágazati szakértőkkel az újraindulással kapcsolatos tervezést, a javaslatok és az ajánlások elkészítését. A héten elindult egy fejlesztési térkép alkotása is. Rögzítettük a gépipar, az építőipar, a könnyűipar, a kreatív ipar, az Ipar 4.0, az informatika, agrárium, kereskedelem, turizmus és a logisztikai területek speciális kérdéseit és javaslatait. Összeszedtük azokat a rövidtávon megvalósítható programokat, amiket helyben meg lehet valósítani. Ezek között találhatjuk:

  • helyi akcióterv
  • élelmiszeripar, agrárfókuszú (élelmiszeripar-biztonsági technológia, precíziós ökogazdálkodás)
  • átképzés (6-9 hónapon belül értelmes munka)
  • rövid idejű informatikai képzés
  • turizmus, idegenforgalom fejlesztése (bor + gasztro + élelmiszeripar + kerékpár)
  • kompetencia központok az egyetem tudásbázisa köré központosítva
  • fel kell venni a globális irányokat (például hidrogén, mint potenciális energiaforrás fejlesztés a pécsi Kontak-Elektro Kft-nél)
  • egészségipar és gépipar összekapcsolása

Milyen tanulságokkal szolgál a jelenlegi helyzet a kamara, a vállalkozások számára?

A gazdaság közös megerősítése adja egy társadalom igazi erejét. A sikeres talpraállás érdekében át kell állni gazdaság-vezérelt irányításra és egy jól megvalósítható stratégiát kell kialakítani. Kompetenciákra építő, egymással nem versengő együttműködésre van szükség, mert értéket teremtő gazdaság nélkül nem lehet fejlődési pályára állítani a vidéki területeket. A Baranyai Iparfejlesztési Program például 40-50 magyar tulajdonú vállalkozás fejlesztési támogatása mentén képes 200-400 helyi kis- és középvállalkozások gyors megindítására, a beszállítói és a kooperációs aktivitások lendületes növelésére. Sok még a bizonytalanság. Nem tudjuk azt sem, hogy ha újraindul a nyugati piac, a külföldön dolgozó honfitársaink visszamennek-e dolgozni, ha igen, kapnak-e újra munkalehetőséget. Valószínűsíthető, hogy a cégek egyre inkább igyekeznek kiküszöbölni az élő munkaerőnek való kitettséget, így nem biztos, hogy annyi munkahelyet megnyitnak majd, mint amennyi rendelkezésre állt a világjárvány előtt. Jó hír viszont, hogy a gazdaság újraindításához számos pályázati lehetőség nyílt a vállalkozások számára és egyszerűsödtek a feltételek, miközben az ígéretekhez híven például a „kurzarbeit” programban beadott pályázatokra nyolc napon belül megérkezik a hiánypótlás vagy a határozat, ami elősegíti a tervezést.

Forrás: HelloVidék

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close