KiemeltKultúra

Pécs híres látványosságainak története – Székesegyház

Pécs telis-tele van megannyi csodálatos műemlékkel, amelyek hosszú évtizedek, évszázadok óta ékkövei a városunknak. Nem csak az ide látogató turistáknak nyújt elképesztő látványt, de az itt lakó polgárok is előszeretettel látogatják ezen helyeket. De vajon hányan tudják az igazi történetüket? Sorozatunkban szeretnénk kis bepillantást adni az Olvasóknak a helyi látványosságok elfeledett történeteibe. Következőként ismerjük meg a Székesegyház történetét.

A Székesegyház szintén Pécs meghatározó szimbóluma. Nincs olyan turista, aki ne ismerné fel azonnal a tornyokat, amelyek 60 méter magasan a régi óváros helyén emelkednek fel az egekig. A dóm az elmúlt évszázadokban rengetegszer kapott a háborús időkből, nagyon sokszor vált használhatatlanná.

A Székesegyház története nagyon messzire nyúlik vissza, egészen a középkori 4. századig, ekkor épültek ugyanis az altemplom alapjai. A Pécsi Egyházmegye 1009-es alapításakor is állt már ezen a helyen egy székesegyház. A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter magyar király uralkodásának idejében építették, a mai Dóm tér északi részén. 1064. április 11-én Géza és Salamon a háborúskodásuk befejezéseként együtt ülték meg Pécs városában a békekötésüket, azonban aznap éjjel tűzvész okozta a székesegyház és vele együtt a palota pusztulását is.

A harmadik székesegyház építésére a 11. század végén került sor Szent Mór püspökségének idejében. Az építkezés 1140-1180 között fejeződött be. Mai helyétől északkeletre, egy ókeresztény szenthely fölé kezdték megépíteni az öthajós altemplomot, alatta pedig egy ókeresztény mártír sírja, ereklyéi voltak. A belső szobrászati emlékeket itáliai és francia mesterek munkálták meg.

A tatárjárás idején várfal nélkül állt a dóm, amit fel is gyújtottak. 1299-es pécsi feldúlás következtében, ami Mizse nádor rendelete volt, a dóm tetőzete teljes egészében megsemmisítés áldozata lett. A 14. század első harmadában a mellékhajókat beboltozták, és két új kápolna is helyet kapott; az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik pedig a élnyugati toronyhoz kapcsolt Corpus Cristi kápolna volt. A 15. század másodi, felében újabb építkezésbe kezdtek, amely az apszis ablaka fölé festett dátum szerint 1505-ben fejeződött be. Az építkezés ekkori vezetője Demetrius volt. A székesegyház ekkor már a gótika jegyében épült, nagy mérműves ablakaival, és a korra jellemző boltozattal. Számos oltárt is ebben az időszakban építettek, név szerint az oltárok: Szent Kereszt (1235), Szent Gergely (1329), Szent Márton (1347), Szent Miklós (1350), Szent Balázs (1358), Szent Dániel (1365), Szent László király (1369), Szent Imre (1370), Szent János apostol (1371), Szent Fülöp és Jakab apostolok (1371), Szent Egyed (1376), Szent Demeter (1380), Szent Margit (1385), Tizenegyezer Szent szűz (1391), Szent Ambrus (1392), Szent György (1393), Szűz Mária (1402), 12 apostol (1407), Szent István vértanú (1418), Szent Kozma és Damján (1424), Szent Simon és Júdás apostolok (1467), Szent Pál megtérése (1482), Szent Jeromos (1483), Szentháromság (1512).

A 15. század végétől kezdődően Pécs városa a reneszánsz kultúra fellegvára lett olyan nagy, és híres embereknek köszönhetően, mint Janus Pannonius, Hampó Zsigmond.

1543-ban a török haderők könnyedén elfoglalták városunkat. A közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi is épül város szerte. A székesegyház nyugati részén fekvő Corpus Cristi kápolnát saját dzsámijukként is alkalmazták, a templom többi részét pedig élelmiszert és hadianyagokat raktároztak.

1631-ben egy viharkövetkeztében villám csapott a délnyugati toronyba, majd megsemmisült. Ahmed belgrádi aga felújíttatta, és arab betűs török feliratokat helyeztek el a falain, ezeket a mai napig láthatjuk is. 1644-ben Zrínyi Miklós Mecsekre telepített ágyúi súlyos károkat okoztak a székesegyház tetőszerkezetében.

1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécs városát. A török, mivel nem tűrte meg az emberábrázolást, megcsonkíttatta az Árpád-kori domborműveket, lemeszeltette a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. A fölszabadító katonák teljesen kifosztották a székesegyházat, parancsnokuk Gabriele Vecchi a toronyban lévő órákat és az épület ólomlemezeit ellopta. A felszabadító haderők, és a törökök okozta károkat egészen 1703-ig tartott helyre hozni, viszont sajnos nem tarthatott sokáig: 1704-ben ugyanis először Vak Bottyán kurucai majd a felbujtott rácok ágyúgolyókkal beszakították a templom főhajójának boltozatát.

Mark Weinmann metszetei az 1700-as évek környékéről
egykor.hu

A templom a rossz állapotai miatt Radanay Mátyás pécsi püspök döntött úgy, hogy a Mindenszentek templomát teszi meg püspöki székesegyháznak.

Az Újkor kezdetén, Nesselrode püspök idején 1712-1732 között a háborúk okozta sérüléseket, lényeges átalakításokkal együttesen, helyre hozták. Az átalakítások között volt például, hogy a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A főoltár, amely Krail János tervei alapján készült, 1741-ben helyezték el. A sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok.

A támasztékul szolgáló kápolnák, valamint a 18. század folyamán többszöri teherhárító ívek elhelyezése hiába való próbálkozás volt: 1805-ben annyira súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítéseket kellett végezni. A helyreállítási munkálatok 1831-ig tartottak, és az építkezések során a homlokzat elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalat emeltek, mely Pollack Mihály tervei alapján készült el. Ekkor építették fel a Boldog Mór-kápolnát is, és helyre állították a délnyugati tornyot.

Furcsa látvány: így nézett ki a templom az 1800-as években.
egykor.hu

Friedrich von Schmidt, Dulánszky Nándor megbízásából megújította a székesegyházat 1877-ben. Céljuk az volt, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, és megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. A magyar művészet fejlődésének és a dóm történetének szempontjából pótolhatatlan láncszemek pusztultak el a folyamat során. Az építkezés során lebontották a középkori várfalakat, így alakult ki a Dóm tér. Maga a dóm felszentelése 1891. június 22-én Ferenc József magyar király látogatásakor történt meg. A felszentelésről a budapesti újságok is írtak, még pedig ezen szavakkal: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre

A Dóm látképe 1934-ben
fortepan.hu

1962-63 között az épület tatarozáson esett át, és a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait. 1854-ben készült tizenkét eredeti és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt két szobrot a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán helyezték el, erősen leromlott állapotban. 1965-1968 között a falképeket restaurálták, a faragványokat letisztították, az aranyozásokat pedig megújították. 2000-ben Rétfalvi Sándor szőlőlugast ábrázoló díszkapuját helyezték el a déli bejárathoz.

1991. január 9-én, II. János Pál pápa a székesegyházat Basilica Minor rangba emelte, amit pár hónappal későbbi látogatásán meg is látogatott.

A pécsi pápalátogatásról készült képeslap
pecsiegyhazmegye.hu

2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak a pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében. Az időkapszulában régi pénzérméket, és egy pergament találtak, kifogástalan állapotban. A II. világháború alatt az időkapszula több golyótalálatot is kapott, de a benne lévő emlékek sértetlenül megúszták. A latinul írott pergamenben részletesen leírták a székesegyház 1882-ben kezdődő felújítását. Az időkapszula legértékesebb darabja egy 1882-es osztrák gulden, a többi pénz magyar és osztrák ezüst és réz érme. Az időkapszulában összesen egy papír forintos, 7 osztrák gulden és 7 magyar rézkrajcár volt.

A székesegyház a ma látható formáját a 19. században kapta, hűen megőrizve a középkori katedrális varázsát.

Orgonája

Az orgonát Angster József orgonagyárában készítették 1887-ben. A régi orgonát 2008-ban teljesen felújították, a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált. Elgördíthető digitális asztalának köszönhetően az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel, nemzetközi viszonylatban a legnagyobb mechanikus csúcskaládás templomi orgona

Manuálklaviatúrák száma 4, regiszterei 81. Összesen 6101 darab síp található az orgonán, ahol a legnagyobb síp 5 méter, ennek súlya 140 kg, a legkisebb pedig 5 milliméter és 14 gramm. Az orgonaszekrény szélessége 8,8 méter, 4,3 méter mély, magassága pedig 10 méter. Szélcsatornák hossza, 120 méter.

A különleges orgona
pecsma.hu

Harangjai

Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok. A nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter-harangot tartó fából készült szerkezetet 2008 októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 másodpercig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

Borítókép: egykor.hu

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close