ÉletmódKiemelt

Mozgássérült lett, de nem adta fel: Kiss Ilona a rászorulók védőangyala lett

Rákóczi Lívia írása

Adott egy fiatal, egészséges lány, akinek a sport iránti szeretete végig kísérte az egész gyermekkorát. 2009-ben egy tragikus baleset során megsérült a térde, amit aztán műteni kellett. A műtét során becsíptek a jobb combjában egy ideget, ami után hatalmas fájdalmakkal élte mindennapjait.

Egy évvel később került sor a következő műtétre az első sikertelenségének okán.  A combjában lévő letapadt ideget műtét útján próbálták meg helyre állítani, de ez csak részben sikerült. Felkerült Budapestre, mozgásszervi rehabilitációra, ahol újra tanult járni, ülni és állni. Meg kellett békélnie a kerekesszék állandó használatával. Végül már csak az édesanyja támogatta, barátai eltávolodtak tőle. Akkor Ilona úgy érezte, hogy eljött a mélypont.

2012-ben ismét bekövetkezett a tragédia; a térdrögzítő, amelynek segítségére szorult a járásban, eltört, Ilona pedig lezuhant a lépcsőn. Eleinte agyrázkódásnak vélték a dolgot, aztán nagyjából egy hét elteltével észrevette, nem mozog a jobb keze. Kórházba került, ahol gyógyszer-túladagolás miatt leállt a vizeletműködése. Mint kiderült az urológiai vizsgálatok során, veleszületett rendellenessége is van, ezért élete végéig katéterre szorul. Így élte mindennapjait a négy fal közé zárva, az ápolók és édesanyja segítségével. Most neki tettük fel a kérdéseinket, melyre készséggel válaszolt is Ilona:

Hogyan tudtál egyedül talpra állni? Szükséges még a segítség vagy egyedül oldod meg mindezt?
– Az állapotomból kifolyólag továbbra is segítségre lesz szükségem, de már nem akkora mértékben, mert akadály mentesítettük a környezetem, ahol élek. Másfelől, részt tudtunk venni egy projektben, melynek keretében a közelben lévő posták, boltok is akadály-mentesítve lettek, hogy a többi mozgássérült társam is könnyebben tudja elintézni a mindennapi teendőit. Egyedül egy Hősök Terén lévő patikával nem tudtuk ezt leegyeztetni az illetékes személyekkel, mert ott az is nehezíti, hogy a főút mellett található.
Eleinte nagyon nagy segítség volt a kerekesszékem, ez sajnos az évek során a sok használattól tönkre ment. Utána kaptam egy segédmotort, ami nagyobb szabadságot jelentett az önállóságomban. Most, hogy újra tudok közlekedni, még több, még távolibb helyekre is eltudok menni, segíteni olyan embereken, akik maguk is rászorulók. Így már nem csak a Hősök Tere, Györgytelep területein tudok tevékenykedni, hanem akár Pécsbányára és Szabolcsfaluba is eltudok menni. A motor segítségével, sokkal könnyebben eljutok boltba, illetve orvoshoz, és nem kell arra várnom, hogy ki az, aki ráér, és ki tud segíteni.

Ilona is megpihen béha, de az sem tart sokáig

Mesélsz egy kicsit az eddigi projektjeidről?
2015-ben már itt Hősök Tere, Szabolcsfalu környékén nagyon sokat segítettünk rászoruló idős embereknek. Nem csak bevásárlásban, támogatásban és ápolási feladatokban, hanem élelmiszerben, kaptunk meghatalmazást, hogy intézzük el az ápolási segélyeket. Így alakult meg mozgás sérült társaimmal 2016-ban a Kéz a kézben. Bízva Bízzál. Karitatív Segítő Csoport. Négyen indultunk, azóta két társunk sajnos elhunyt. A csoport legfőbb célja volt a rászoruló emberek támogatása, segítése, végül már kibővült annyira, hogy egyesületeket, szervezeteket, alapítványokat is támogattunk, volt, hogy a mentőszolgálatot is. Minden évben vannak kórházi projektjeink, ahol a betegeken szeretnének segíteni, mert sokszor kerülnek olyan emberek kórházba, akik nem tudják biztosítani maguknak a hálóinget, poharakat, tányérokat. Ilyenkor felmérjük az osztályokat, hogy éppen mi az, ami szükséges. Segítettük már az infektológiai osztályt, voltunk a gyermekklinikán is, Baranya megyében voltunk már több ápolási otthonban is. Próbáljuk, mindig felmérni kinek mire van szüksége.
Itt Hősök Terén is a 65 év feletti korosztályt vettük figyelembe, akik súlyos betegek, vagy valamilyen oknál fogva nem képesek ellátni magukat. Napról napra próbálunk haladni, hogy nekik legyen meleg étel, vagy, hogy a gyógyszereik intézve legyenek. Ez hatalmas kihívást jelent, mert van, hogy egyszerre három akár négy hívás is érkezik, és ilyenkor rengeteg helyre kell rohanni itt a környéken. Ha már ott vagyunk, megnézzük, hogy a kikészített gyógyszereket bevette, hogy a boltból kell-e valami, ha esetleg elesett, akkor segítsük fel, nézzük meg szüksége van-e orvosra netán ellátásra.
Volt olyanra is példa, hogy Szentlőrincről kerestek minket, de az is előfordult már, hogy az ország másik végéből is tőlünk kértek segítséget, így projektjeink mindig vannak. Szerencsére rengeteg a támogatónk külföldről és Magyarországról egyaránt, akik anyagi-, illetve tárgyi, élelmiszer adományt küldenek. A projektjeinken belül próbálunk folyamatosan ápolókat, gondozókat keresni karitatíven, akik tudnának jönni segíteni. Önkénteseket is várunk, akik segítenek a rászorultaknál a ház körüli munkák ellátásában, mert minden segítségre szükség van.

Hatalmas erőd van, elképesztő kitartással megfűszerezve. Hogy csinálod?
A kitartásomhoz abból merítettem erőt, hogy vannak nálam rosszabb helyzetben lévő sorstársaim. Nagyon sokan anyagi okokból nem tudtak hozzájutni a gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz, így az állapotukban nem tudtak érdemi változást elérni. Ekkor jött az az ötlet, hogy már jobb fizikai állapotban vagyok, és még kerekesszékkel is mobilisabb tudok lenni, akkor próbáljak meg segíteni. Ezen az úton elindulva hatalmas erőt kaptam orvosoktól, gyógytornászoktól, ápolóktól, és ők mutattak nekem utat, hogy mit és hogyan kell tennem. Eleinte az volt a cél, hogy egy emberen tudjak segíteni. Ha már annak az embernek eltudtuk intézni a kerekesszéket, és egy évre a gyógyszereit, akkor azon voltam, hogy a következő sorstársam következzen. Ezzel erőt kaptam, és végül ennek köszönhetően ma már több száz embernek a helyzetén változtattunk országszerte a csapatommal.

Mindenkin lehet így segíteni?
Sajnos vannak olyan emberek, akiken nem tudunk segíteni. Felkaroljuk őket, de egy idő után el kell engedni a kezüket. Ennek két oka lehet; az első, aki rengeteg adományt, biztatást kapott, és még sem tud felállni, a másik ok pedig, akiket sajnos a betegségük okán, elveszítünk. Némely esetben hiába biztosítunk mindenfajta támogatást, hiába próbáljuk megtanítani neki lépésről-lépésre a dolgokat, egyik fülén be, a másikon ki. Akad olyan is, akinek addig jó, amíg kapja az adományt, amíg az önkormányzat segít. Ilyenkor ez egy nehezebb lelkiállapotba visszahúz, de tudom azt, hogy ez csak egy ember, és rajta kívül van még kilenc, akin tudunk segíteni. Ez nagyon sok lelkierőt adott nekem.

Nyilvánvaló, hogy a koronavírus a te életedbe is beleszólt. Hogy töltöd a mindennapjaidat?
– Idén nyárra terveztünk gyerekeknek, felnőtteknek és betegeknek egyaránt egy Könyvmoly Projektet. Ez a koronavírus miatt most sajnos csúszik, és egyelőre még nem tudjuk, mikor lesz lehetőség megvalósítani.
Ez az év most egy kicsit nehézkesen indult, bár azért ez időszak alatt is rengeteg telefonhívást kapunk, és intézzük a teendőket.
Az itthoni szabadidőmet azzal töltöttem, hogy sokat olvastam, illetve könyveket gyűjtöttem, mert szeretném visszaállítani a családi könyvtárat. Emellett mindennap az állataimmal foglalkoztam, velük töltöttem a legtöbb időt. Nekem ők a kikapcsolódásom, a mentsváram. Ugyanakkor a házunkon dolgoztunk, mert ez a mi kis álmunk édesanyámmal, az itthon töltött időszak alatt még az átalakításokon is dolgoztunk.

Mik az idei terveid?
–  Decemberben egy óvodát tervezünk támogatni. Erről az óvodáról annyit kell tudni, hogy ide csak olyan gyermekek járnak, akik hátrányos helyzetűek, akiknek a nyaralás azt jelenti, ha bemehetnek a városba a szüleikkel. Szeretnénk ezeknek a gyerekeknek idén egy fantasztikus karácsonyt varázsolni, egy kicsit kizökkentve abból az életszínvonalból, amiben mindennap élnek.
Illetve indulásra készen akarunk állni az ünnepekre, hogy ne legyen az, hogy csak itt állunk és nem tudunk segíteni azokon akiknek szüksége van rá, és legyen ápoló illetve szakápoló, aki tud majd segíteni az ilyen helyzetekben. Szeretnénk ezen kívül összegyűjteni gyógyászati segédeszközöket, ápolási termékeket. Nem lenne jó úgy itt állni, hogy befut egy hívás, és nem tudunk segíteni. Rengeteg ember van, aki rá szorul, és, hogy rajtuk segíteni tudjunk, ahhoz az előbb soroltakat be kell szereznünk. Ehhez természetesen minden felajánlást nagyon szívesen fogadunk, és várjuk szeretettel az önkénteseket is, hiszen minél több kéz, annál több helyre eljuthatunk.

Mi a legnagyobb célod, amit az életben elszeretnél érni?
Mi szeretünk itt élni, ez a ház a mi álmunk, ahogy korábban is említettem. Jelenleg még felújítás alatt áll, rengeteg minden van ami befejezésre vár, és a jelenlegi célom az, hogy egy olyan környezetet alakítsak itt ki magam körül, ahol minden eltöltött perc maga a mennyország.

Rengeteg elismerést, rengeteg köszönetet kaptak az elmúlt évek során. Kiss Ilona nem csak saját magán, hanem a sorstársain is erő felett, példamutatóan segít. Pár évvel ezelőtt még teljes segítséggel látta el magát, mára már akkora hatalmas erőt gyűjtött össze, hogy már a körülötte lévő embereken segít, szabadidejében motorozik, és törpe -, illetve oroszlánfejű törpenyulaival foglalkozik. Nem túlzás azt mondani, hogy ő a rászoruló emberek védőangyala.



Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close