AjánlottKultúra

Mohácsi csata – Legyen emlékév 2026 az ötszázadik évforduló alkalmából

A mohácsi csata a magyar történelem egyik legsúlyosabb veresége, és az oszmán birodalomnak az egyik legnagyobb győzelme. Éppen ezért Hargitai János a KDNP országgyűlési képviselője több intézménnyel, és kutatóval karöltve kéri Magyarország kormányát, hogy az 1526-ban lezajlott szomorú, végzetes esemény emlékére, a 2026-os évet nyilvánítsa nemzeti emlékévvé, valamint cikkünkben felelevenítjük, hogy hol imádkozhatott győzelemért I. Szulejmán szultán.

Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, amelyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.

– mondta a képviselő.

A kiáltványt Hargitai János mellett Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójának aláírásával egészítették ki.

A képviselő az MTI-nek elmondta: szeretnék elérni, hogy az 1523-os események ötszázadik évfordulójának okán, a megelőző hat évben a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos kutatásokat, régészeti feltárásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotások létrejöttét, valamint biztosítson forrásokat az emlékezést szolgáló beruházásokhoz.

Hargitai János beszámolt arról, hogy a kezdeményezésére létrejött kiáltványt és az emlékévvel kapcsolatos elképzeléseket hamarosan eljuttatják a kormányzat felé, mert meglátásuk szerint – ahogy azt a kiáltványban is megfogalmazták – a “mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve“.

A mohácsi csatával kapcsolatban mind máig rengeteg kérdés merül fel. Például, hogy hol volt a csata lényeges helyszíne, ahol 1526. augusztus 29-én I. Szulejmán szultán imádkozott, hogy ők legyenek a győztesei a csatának? A régészeti kutatás előzményei után, 2018 és 2020 között új, régészeti eredményeit járja be a csata évfordulójának napján közzétett tanulmány, melyet a Pécsi Tudományegyetem kutatói publikáltak. Pap Norbert és Fodor Pál által vezetett kutatócsoport véleménye szerint a mohácsi csata helyének pontos meghatározásában fennmaradó források alapján rekonstruált földrajzi környezet valamennyi eleme is segítségükre lehet.

Fontos igazodási pontunk a Duna jobb parti árterén kialakult mocsár, a Vizslaki-rét, ahol az ütközet során többen lelték halálukat. Másrészt innen húzódott Nagynyárádig az egykori folyómeder vagy árok, amely mentén a csata zajlott és ahol az eddig előkerült öt tömegsírt is feltárták. Harmadrészt meg kell említenünk a Sátorhelyi-hátat, vagyis a hosszan elnyúló dombot, amely mögött a szultán tábora volt, illetve a domb alján egy falut, Földvárt, ahol az ellenség az ágyúkat állította fel. Mindezek mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról, a Mohácstól néhány kilométerre délre felállított, győzelmi emlékműről sem, amely egy kiemelkedésre épült. Most egy évszázados vita végére került pont annak bizonyításával, hogy a Szultán- vagy Császárdomb (Hünkár tepeszi) megfeleltethető a Törökdombnak – mondta Kitanics Máté a PTE Szentágothai János Kutatóközpont, Történeti és Politikai Földrjazkutatási Centrumának munkatársa

A törökdomb a római (A) és az oszmán korban (B), a 18. (C) és a 19. században (D)
Szerkesztette: Gyenizse Péter

A Törökdombot még a rómaiak emelték mesterségesen a Duna ármentes teraszának keleti peremére, tetejére pedig egy római toronyt építettek (3. század végén vagy a 4. század legelején). Több, mint egy évszázadon át vigyázhatta a határt, és a közlekedési utat. A domb története a rómaiak távozása után sem nem ér véget. Evlia cselebi török történet író 1663-ban a helyszínen járt, és a következőket írta:

Jelenleg a dombon egy fából készült kioszk van, melyet Haszán pasa budai vezír építtetett. Van egy bővizű kútja. Szulejmán kán e halmon imádkozott széttárt karokkal, s midőn az összes harcos áment mondott, láthatóvá váltak a hitetlen keresztesek alakjai, s gázi Báli bég és Hüszrev bég előcsapatai a hitetlen sereggel csatázni kezdtek.

Azt, hogy a szultán a dombon imádkozott-e vagy sem, a kutatók egyenlőre nem tudják megmondani, az viszont bizonyos, hogy Haszán budai beglerbég itt alakította ki a mohácsi csata legelső emlékezetéül szolgáló helyet 1630-1631-ben. 1686-ban Mohács visszafoglalása után a Császárdombot szimbolikus értelemben is visszafoglalták, és fakápolnát építettek a Törökdombra, ami a mohácsi csata első keresztény emlékezeti helyeként szolgált egészen az 1770-es évekig.

Szerkesztette: Gyenizse Péter

Bár ezt követően a kápolna elpusztult, az egykor itt állt, sátor alakú oszmán pavilonról a helyet délszláv formában még egy ideig Sátoristyének nevezték. Ez szolgáltathatta az alapját annak a másik legendának, miszerint a halmon a csata idején Szulejmán szultán sátra állhatott. A Sátoristye, Sátorhely elnevezés később a közelben kialakuló uradalmi központra szállt, a dombot pedig ezután egyre gyakrabban Törökhalom vagy Törökdomb néven említették”

– tette hozzá Kitanics Máté.

A Törökdombon 2018-2020 közötti terepbejárásokon fémkereső műszeres lelőhelyfelderítést végeztek, amely folyamat során római és középkori pénzeket, használati eszközöket, illetve olyan fémtárgyakat is találtak, amik kifejezetten az egykor itt álló oszmán pavilonhoz és fakápolnához köthető. Geofizikai felmérések során az is megmutatkozott, hogy a domb megmaradt részén hol bújtak meg az egykori római őrtorony falmaradványai és a későbbi korok újkori épületek fennmaradt alapjai.

Még sok a megválaszolatlan kérdés, így folytatódik a terület történeti földrajzi rekonstrukciója, a csatára, és előzményeire, valamint következményeire vonatkozó források újraértelmezése, új dokumentumok feltárása, és a régészeti kutatások további kiterjesztése. A kutatók szeretnék a közeljövőben beazonosítani Evlia cselebi írásaiban is emlegetett oszmán kori kutat is, amely a domb keleti falának omladéka alatt rejtőzhet. Választ ígérnek a római őrtorony, az oszmán pavilon és a keresztény kápolna körüli mindennapi életre is.

A mohácsi csata egyértelműen megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát. És bár a keresztény hadak bátran harcoltak, végül katasztrofális vereséget szenvedtek. Az ezt követő polgárháború az állam „széttöredezéséhez”, az oszmán hódítás pedig az ország három részre szakadásához vezetett. – olvasható a National Geographic Magyarország hivatalos weboldalán.

Forrás: ng.hu és MTI

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close