ÉletmódKiemelt

Jakab Ferenc: most még nem lehetünk nyugodtak, a vírus még köztünk cirkulál

Továbbra is csak a távolságtartási szabályok betartása az egyetlen védekezési mód a koronavírus ellen – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára. A kutatási akciócsoport vezetője beszélt arról, hogy mi lehet előbb, ellenszer vagy oltás, hogy megoldás-e a természetes nyájimmunitás és arról is, hogy vajon a napsütés és a BCG-oltás segít-e a fertőzés elkerülésében.

A teljes interjú, amely az InfoRádió felvétele, itt hallgatható meg:

A vírusnak valami tulajdonsága tette lehetővé, hogy az eddigi nagyon szigorú korlátozásokat most oldják?

Nem, a járványgörbét sikerült ellaposítani. Márciusban, amikor elindult a járvány Magyarországon, az időben és jól meghozott döntések hatására a vírus nem tudott annyira életre kelni és tarolni, mint Nyugat-Európa sok országában. Ennek következtében a járványgörbe kicsit laposodott, ezért érthető volt az igény a lazításra. Felhívnám azonban a figyelmet, hogy ez nem a járvány végét jelenti, a vírus még Magyarországon van, még köztünk cirkulál. Az esetszám nem nulla, napról napra vannak új fertőzöttek, ezért azok a szabályok, amit eddig szoktunk mondani, hogy távolságtartás, a higiéniás szabályok betartása, a maszkviselés, most hatványozottan érvényesek. Amíg otthon ültünk karanténban, addig vajmi kevés esélyünk volt a megfertőződésre, de most elindul a mozgás az országban, ami azzal jár potenciálisan, hogy a vírus is új erőre kaphat. Tehát nem pezsgőt kell most bontani, hanem felkészülni arra, nehogy gond legyen.

Mit jelent az a kifejezés, hogy cirkulál valahol a vírus?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. A vírusok alapvetően nem tűnnek el, csak külső tényezők, hatások miatt lassabban képesek terjedni. Bár soha nem vonunk párhuzamot mi, szakemberek az új koronavírus és az influenzavírus között, de az influenzavírus sem tűnik el nyáron, csak a terjedési sebessége, a dinamizmusa lelassul, és amikor újra bekövetkezik a hidegebb időszak, akkor új erőre kap. Néhány vírust sikerült teljesen eltörölni a Föld színéről, de csak kiterjedt oltási kampánnyal lehetett megvalósítani. Addig ezek a vírusok bizony körülöttünk keringenek, hol kisebb, hol nagyobb ütemben terjednek, és okoznak kisebb-nagyobb járványokat.

Mi adja a vírus terjedési sebességét?

Ezt számos tényező befolyásolja. Az emberi kontaktusok, a népsűrűség, a környezeti tényezők. A vírusok alapvetően nem repkednek a levegőben, mint a porszem, a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók a tüsszentéskor, köhögéskor a légutakból, illetve a szájüregből kijutó nyálcseppecskékkel utaznak. Amikor egy felületre érkeznek, ott az UV-sugárzás, a meleg vagy bármi más hatására gyorsabban inaktiválódnak, így a terjedésük és a fertőzési képességük is csökken.

A meleg és az UV-sugárzás ezek szerint csak egy tényező azok közül, amelyek megmutatják, hogy a vírus milyen gyorsan fog terjedni?

Ez egy tényező a sok közül, ráadásul nem igazán tudjuk, hogy ez a vírus hogy reagál még a melegre. Bizonyos tanulmányok arra utalnak, hogy semmilyen hatása nincs. Én azt gondolom, hogy talán a terjedés sebességét, hasonlóan az influenzavírushoz, csökkenteni képes, de a járvány, a vírus teljes eltűnését nem ez fogja jelenteni.

Tehát nem hatékony módszer, ha kiállunk a napra, bízva abban, hogy tíz perc múlva nem lesz rajtunk vírus?

Ebben ne bízzunk, vírus lesz rajtunk, de nagyon jót fog tenni a napsugárzás, szép barnák leszünk, D-vitamint termelünk és jobb lesz a közérzetünk, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy egy vírusfertőzésre hogyan reagál majd a szervezet. Tehát igen, tessék kiállni a napra, ez nagyon jó, de önmagában a vírust nem hiszem, hogy befolyásolni fogja.

Március elején, amikor itt volt a stúdióban, három forgatókönyvet említett a járvány jövőjéről: az egyik, hogy nem jön vissza, a másik, hogy ősszel visszajön, a harmadik meg, hogy el sem megy, hanem végig velünk marad és fertőzni fog. Két hónap telt el, most melyik forgatókönyv látszik legvalószínűbbnek?

A három forgatókönyvet most is tartom. Az elsőnek az esélyét, hogy eltűnik, és soha többet nem látjuk, nagyon alacsonynak érzem. Talán a második az, amelyre mindenki a legjobban számít, hogy most a járvány egy picit csökken, majd jön egy következő hullám. Az európai és az amerikai virológusszakértők is ezen az állásponton vannak. Sajnos a harmadik szcenárió is abszolút reális, hogy a hatékony oltás eléréséig folyamatosan fertőzni fog és kisebb járványokat okoz.

Ha a harmadik forgatókönyvvel számolunk, akkor mivel védekezhetünk a legjobban a megbetegedés ellen?

Sem hatékony terápia, sem hatékony gyógyszer, sem hatékony vakcina nem áll rendelkezésre jelen pillanatban, bár nagyon ígéretes kezdemények vannak. Addig egyetlenegy jó védekezési mód lehet: a társadalmi és egészségügyi, járványügyi szabályok betartása. Egy ilyen világjárvány megváltoztatja az emberek egymáshoz fűződő viszonyát. Kinevettek, amikor február-március környékén folyamatosan mondtuk, hogy meg kell változtatni bizonyos társadalmi szokásokat, például az üdvözlés szokásait, nem kell mindig puszit adni, kerülni lehet a kézfogást, és igazunk lett. Valamelyest ezzel kordában lehet tartani a fertőzéseket, de jelen pillanatban más hatékony módunk nincs.

Mi az a legfontosabb tudás, amit ezalatt a két hónap alatt a világ tudományos közössége az új vírusról megtudott?

A vírus genetikai állományától a fertőzési mechanizmusán, az általa kiváltott klinikai tünetek és sejtszintű válaszmechanizmusokon át az immunrendszer válaszáig mindent kutattunk, mindent vizsgáltunk, és mivel rohamtempóban történtek a kutatások, valóban nagyon sok mindent megtudtunk róla, szinte mindent. A legfontosabb kísérletek és kutatások most a speciális terápia-, gyógyszer- és vakcinafejlesztés irányába kell hogy menjenek, mert még mindig vallom azt, hogy ennek a járványnak a teljes megállítására nagy valószínűséggel ez lesz a megoldás.

Melyik a fontosabb, a vakcina vagy a vírusellenes gyógyszer megtalálása?

Két külön dologról beszélünk. A vakcinázási programban meggátoljuk azt, hogy egyáltalán a vírus megfertőzzön minket. A gyógyszert akkor adjuk, amikor már valaki beteg, vírusfertőzött, és azt szeretnénk, hogy súlyos, életveszélyes állapotba ne kerüljön a beteg, gyorsabban legyőzze a kórokozót. Mind a két irány nagyon fontos. Jelen pillanatban a gyógyszertesztek ígéretesebbek, előbb hozhatnak jó eredményt. Amikor hatóanyagtesztekről beszélünk, alapvetően két típusról beszélünk. Az egyik, amikor újonnan szintetizáló hatóanyagokkal kísérletezünk a laboratóriumban. Ez mire gyógyszerként a patikák polcaira kerül, nagyon sok idő és hosszas engedélyezési folyamat. A másik csoport a már meglévő, úgynevezett gyógyszerkincsnek az újragondolása. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek engedéllyel rendelkeznek, klinikai kísérletbe, vizsgálatba bevonták már egyszer őket, hiszen valamilyen más betegség ellen használják. Ennek megfelelően az engedélyezési procedúrája és a kipróbálása is sokkal gyorsabb lehet, ha laboratóriumi körülmények között bebizonyosodik, hogy a koronavírus csökkentésére vagy kezelésére is alkalmas. A harmadik irány a vakcinafejlesztés, ami egy sokkal hosszabb folyamat, ott is rengeteg a laboratóriumi vizsgálat, utána állatkísérletek, majd a humán fázis, egyes, kettes, hármas klinikai vizsgálatok, végül egy iszonytatóan hosszú engedélyezési procedúra. Ez azért egy sokkal hosszabb folyamat.

Gyógyszerfejlesztésben mi látszik a legbiztatóbbnak?

Folyamatosan érkeznek újabb és újabb ígéretes gyógyszerek. Hármat lehet kiemelni, ami jobban forog, a tudományban is meg a hétköznapokban is. Az egyik klorokin vagy annak hidroxiklorokin-származéka, ez egy maláriaellenes szer volt. A másik favipiravir, ami szintén egy antivirális készítmény, a harmadik pedig remdesivir. Persze vannak még más gyógyszerek is, amiről hallunk, de az az igazság, hogy egyértelműen egyikről sem lehet megállapítani, hogy jók-e. Vannak klinikai tanulmányok, amelyek azt mondják, hogy tényleg meggyógyultak tőle a betegek, és vannak tanulmányok, amelyek azt mondták, hogy az alkalmazása életveszélyes. Nagyon sok mindentől függ a hatásossága, milyen mennyiségben adagoljuk, milyen fázisban, hogyan adjuk a betegnek. Vannak érvek, ellenérvek mindegyik szer mellett és ellen, majd meglátjuk, hogy melyik lesz hatékony. Ahogy a kutatás megy előre, újabb és újabb szerek kerülnek napvilágra, amelyek potenciálisan jók lehetnek.

Az látszik már, hogy mire lehetnek potenciálisan jók, mert a koronavírus többfajta szerv megbetegedését okozni látszik, nemcsak a tüdőét?

Az attól is függ, hogy milyen fázisban adjuk. A gyógyszert lehet adni a korai, enyhe tünetes fázisban, a középsúlyos szakaszban vagy akár már a lélegeztetőgép előtti állapotban is. A már a lélegeztető gépre került súlyos állapotú betegeknél nagyon erős az úgynevezett citokinvihar, ami egy vírus által generált túlreagálása az immunrendszernek, és az okoz olyan gyulladásos folyamatokat, ebben az esetben már nem is a vírust kell leküzdeni, hanem citokinvihar ellen kell küzdeni. Számtalan olyan gyógyszer van, amelynek a célja citokinvihar megállítása vagy csökkentése. Mi is dolgozunk olyan gyógyszeren, amely citokinvihar csökkentését célozza, nem is ténylegesen a vírusinfekciót.

A vírus elleni oltás kifejlesztéséhez mi hiányzik még? Mi az, amit nem tudnak a vírusról ahhoz, hogy legyen ellene oltás?

Nagyjából mindent tudunk, de nem ez a lényeges. Ami, mondjuk, a laboratóriumban működik, lehet, hogy még az állatkísérleteknél is működni fog, de számtalan olyan eset volt, amikor elindultak a humán kísérletek, és azt látták, hogy hoppá, az emberi szervezet nem így reagál rá. Jelen pillanatban 10-12 ígéretes vakcinafejlesztés van, ezek közül már három-négy, talán öt is klinikai vizsgálati szakaszban van. Meglátjuk, hogy ezek hogyan fognak muzsikálni, amikor ténylegesen a humán szervezetbe adják őket.

Attól nem kell tartani, hogy ha lesz koronavírus elleni vakcina, akkor éppen az fog megfertőzni valakit?

Egyáltalán nem. A gyengített kórokozókat, vírust tartalmazó vakcinákat nem preferálják már, a modern technológiák alkalmazásával és a rengeteg előírás és szabály, klinikai vizsgálat és engedélyeztetés miatt elképzelhetetlen, tehát ettől abszolút nem kell félni.

Hol tart a nemzetközi tudományos közösség a koronavírus ellen küzdelemben?

Nagyon sokat tudunk már a vírusról, ezeket az információkat a tudományos közösség megosztja, és ez nyilván meggyorsítja a vírus elleni küzdelmet, vagyis a víruskutatást. Fel szokták tenni a kérdést, hogy most van-e tulajdonképpen versengés a csoportok között. Nemzetközi szinten ez egyáltalán nem látszik. Most olyan példa értékű összefogás indult be, amelynek egy célja van, leküzdeni ezt a kórokozót, és megfékezni a járványt.

A világjárvány tényével magyarázza a ritka összefogást?

Összefogás a tudományos közösségben van, de aki kutatóként él ebben a közegben, az tudja, hogy a mai világban, amikor küzdünk a pályázati pénzekért, a forrásokért, egy kicsit ez verseny is. Nagyon furcsán és bután hangzik, én magam is azt gondolom, hogy rettenetesen rossz irány, de valahol a tudomány is egy verseny lett. Ezt a versenyt most nem érzem, mindenki hátraszorította, és tényleg azon küzd, hogy minél hamarabb jó eredményeket produkáljon a köz érdekében.

Hallottunk olyan hírt is, hogy gazdag ország finanszírozni kíván kutatást, majd elvárja, hogy az eredményt először a saját állampolgárai élvezhessék. Létező jelenségnek látja ezt?

Elképzelhetőnek tartom, de nem hallottam róla. Bárki a saját országában ezt megteheti.

Közkincs lehet egy gyógyszer vagy egy vakcina, amelynek a kifejlesztésébe rettentő sok munka és pénz került bele?

Megint nagyon jó kérdés, ha tételezzük fel, valaki elsőként kijön egy hatékony vakcinával, mit fog tenni. Odaadja-e a receptúrát más országoknak is, vagy megtartja magának a jogot a gyártásra és a terjesztésre. Remélem, hogy közkinccsé fogják tenni, és minél hamarabb, minél több ország el tudja kezdeni a gyártást, hiszen közös érdek az, hogy minél hamarabb megszabaduljunk ettől a vírustól.

Ha lesz oltás, akkor az elméletileg mindenkinek adható?

Olyan oltás nincs. Bizonyos betegségekben szenvedőknek, bizonyos esetekben nem adható, ezért az oltást mindenféleképpen ki kell egészíteni olyan kezeléssel is, amely hatékony, ha a vírus mégiscsak fertőzne. Az oltással lehet elérni azt, hogy nyájimmunitás alakuljon ki. A lakosság hatvan-hetven százaléka védett lesz, és akkor gyakorlatilag nem tud pandémia kialakulni. Nagyon egyszerű példát szoktam hozni: kanyaró. Pár évvel ezelőtt felütötte a fejét, újra járvány lett. Ez semmi másról nem szól, mint arról, hogy az oltási fegyelem meglazult. Ez jó példa arra, hogy ha az oltási háló fellazul, akkor be tud ismét jutni a kórokozó és újra tud fertőzni. Ha a koronavírusos nyájimmunitást elérjük, akkor nyilvánvalóan nem tud a kórokozó terjedni és nagyobb járványokat okozni.

Nyájimmunitás természetes úton is kialakulhat?

Kizárt. Ennél a vírusnál már egyértelműen látszik, hogy nyájimmunitás kialakulásának nagyon kicsi az esélye. Olaszországban, ahol a legnagyobb baj volt Európában, az igazolt fertőzöttek száma a lakosság 0,3-0,4 százaléka. Ha azt mondjuk, hogy az olaszok is csak minden századik beteget találták meg, akkor is csak a lakosság 30-40 százaléka esett át a fertőzésen, és van védettsége. Ez a nyájimmunitáshoz szükséges limitnek körülbelül a fele. Tehát ahhoz, hogy a nyájimmunitást természetes úton elérjük, teljesen el kellene szabadítani a vírust, és még akkor sem biztos a siker. Azok az országok, amelyek azt mondták, hogy elengedjük a járványt és bízunk a nyájimmunitás kialakulásában, ebben az esetben nem jó stratégiát követtek.

Az világosabb-e az elmúlt két hónapban, hogy kik számítanak veszélyeztetett csoportnak? Mert az elején mindig azt mondtuk, hogy az idősebbek, az elesettebb egészségi állapotban lévők, speciális betegségekben szenvedők, aztán szép lassan kiderült, hogy nemcsak ők.

Ez még mindig állja a helyét. Valóban az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők azok, akik fogékonyabbak és súlyosabb klinikai tünetet produkálnak, és a halálozási részarányuk is magasabb. De azt is látjuk, hogy bizony, a fiatalok sincsenek biztonságban. Nyilván a tünetek enyhébbek és jobban átvészelték a betegséget, de előfordult az is, hogy ott is súlyos tüneteket vagy akár halálos kimenetelű fertőzést okoz a vírus. Tulajdonképpen egy vírusfertőzésnél senki sincsen biztonságban, bárki elkaphatja. És az, hogy hogyan reagál a szervezete erre a vírusinfekcióra egyéne válogatja.

Mitől függ? Általános állapottól? Az immunrendszer állapotától?

Számos dologtól függ, de az immunrendszer státusza nagyon jelentős.

Milyen a jó immunrendszer? Azért kérdezem, mert volt olyan elmélet is, hogy ha túl erős, az sem jó, mert abból jön citokinvihar.

Így van, de ezt egyéne válogatja. Szokták mondani, hogy erősítsük az immunrendszerünket, de az immunrendszer nem olyan, mint a bicepsz, hogy ha sokat emelgetem a súlyzót, akkor majd jól megerősödik. Az immunrendszer az vagy van, vagy nincs. Lehet jó vagy éppen valamilyen okból kifolyólag nem jó az immunrendszerünk. Én azt szoktam mondani, normális, egészséges élet mellett az immunrendszerünk is jó. Az immunerősítésben annyira nem hiszek.

Olyannak kell lennie, hogy éppen jól működjön?

Így van, egy egészséges immunrendszerrel rendelkező szervezet legyőzi ezt a kórokozót, de még egyszer mondom, nagyon nagy különbségek lehetnek egyének között is.

Virológusi szemmel nézve például a D-vitamin-szintünk vagy a korábbi kötelező oltás számít ebben a járványban?

Nem hiszem, hogy ki lehetne így emelni egy vagy két vitamint. Hallottuk, hogy szedjünk sok C- meg D-vitamint, önmagában mindegyik nagyon jó, de azt is kiemelném, hogy csínján kell bánni a vitaminokkal is. A másik esetben, gondolom, a BCG-oltásra gondolt.

Igen.

Ez mindig egy fölmerülő kérdés. Én nem hiszek benne. A nem sejtes immunválaszt egy kicsit felpörgeti a BCG-oltás, de hogy lenne tudományos magyarázat a tekintetében, hogy a néhány évtizede megkapott BCG-oltás hogyan segített a mostani koronavírus leküzdésében, erre én tudományos publikációt még nem láttam. Nem azt jelenti, hogy nincs, én a szubjektív véleményemet mondom el. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy a BCG-oltás jelentőségét sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom. Ez szimplán egy epidemiológiai következtetés, kísérletes tudományos alapját eddig még senki sem igazolta.

Látszik-e, hogy az elmúlt két hónapban az új koronavírus mennyit mutálódott, milyen irányba mozdult el?

Egyáltalán nem látszik. Természetesen vannak változások a vírus genomjában. Mindenki nagyon fél a mutációktól, de alapvetően ez egy természetes folyamat minden élő szervezetben, tehát nem kell ettől félni. A nagy kérdés az, hogy a mutációk milyen funkcionális változásokat okoznak egy vírusban. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy számtalan kis, egy-egy nukleotidot, egy-egy kis építőelemet érő mutáció előfordul a vírus genomjában, de ezek funkcionális, működési következményekkel még nem járnak, vagy még nem igazolták.

Abban van előrelépés, hogy tudjuk, ha valaki egyszer átesett a betegségen, akkor védett lehet-e a következő hullámmal szemben?

Egyértelműen ezt sem tudjuk. Az előző humán koronavírusokból, SARS-ból és MERS-ből kiindulva van valami tapasztalásunk, hogy mennyi lehet a védettség ideje. Most azt mondjuk, hogy olyan 1-3 év, tehát nagyon hosszan tartó védettséget, úgy tűnik, nem ad, de azt, hogy célzottan most ezzel a vírussal szemben mi lesz, nem tudjuk. Azt látjuk, hogy az enyhe tünetes betegek esetében az antitestválasz a szervezetben alacsony, míg a súlyosabb fertőzés esetén jóval magasabb és erősebb ez az immunglobulin-válasz. Hogy aztán van-e valami összefüggés, és hogy meddig ad védettséget a szervezetnek, jelen pillanatban nem tudjuk megmondani.

Olyan iránya van-e a kutatásnak, amely azt célozza, hogy az állat-ember átugrás ne legyen sikeres?

Nem tudok ilyet. Az állat-ember átugrást megakadályozni szerintem rettenetesen nehéz. Ezt a természet maga hozza. Mindig felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen honnan is jött ez a kórokozó. Számtalan olyan teória látott napvilágot, hogy laboratóriumi körülmények között gyártották, és kiszabadult, de ezeket teljes mértékben cáfolni tudom. Ezt a természet hozta létre. Nagyon sokan megkérdezték tőlem, hogy nem lehet-e, hogy ez egy biológiai fegyver. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy nem kell nekünk biológiai fegyvert készíteni, megcsinálja a természet nekünk, tehát nyugodjon meg mindenki. Ez egy természetes folyamat volt, amikor a vírus átugrott állatról emberre, és sajnos lesz is még rá példa.

Ebből a koronavírus-járványból tanultunk valami olyat, ami egy következőnél nagyobb, erősebb fegyvert ad a kézbe?

Nagyon remélem. Ez nagyon jó lecke volt az emberiségnek. Mi az előadásainkban már hosszú évek óta azt mondjuk, hogy egy ilyen járvány az utazás, a szokások, a globalizáció miatt egyszerűen megállíthatatlan, és erre most itt az élő példa.

Min dolgoznak most?

Amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, és az akciócsoport vezetését megkaptam, pillanatok alatt fölépítettünk egy országos hálózatot, szinte minden kutatóközpont részt vett benne. Egyetemek, kutatóintézetek példaértékű összefogásával indult meg a kutatás, amelynek tulajdonképpen mi vagyunk a keze. Tehát minden olyan kísérlet, amelyben fertőzőképes, infektív vírussal kell és lehet dolgozni, azt mi végezzük itt a laboratóriumban. Három irányba mennek ezek a kísérletek, az egyik a gyógyszerfejlesztési hatóanyagtesztek, ez a legfontosabb. Most már négyszáz fölött van azoknak a hatóanyagoknak a száma, amelyeket le kell tesztelnünk és meg kell néznünk, hogy melyik az, amelyik hatékony és jó lehet. A másik irány a vírus genetikai állományának folyamatos monitorozása és megismerése, ez is nagyon fontos a vírus változásainak a figyelemmel kísérésében, a terjedési dinamizmus megállapításában, és az új vakcina- vagy gyógyszerfejlesztési projektekhez is információkat szolgáltatnak. A harmadik irány pedig az alapkutatás. Kutatók vagyunk, a laboratóriumi munka alapkutatás nélkül nem létezik, a tudásszomj pedig mindig ott van egy kutatóban, ezért olyan irányú kísérleteket végzünk, amely például a vírus sejten belüli mechanizmusát vagy a sejt molekuláris válaszát próbálja vizsgálni. Természetesen ezeknek az alapkutatási kísérleteknek is aztán idővel az alkalmazott kutatások hasznát vehetik, minden kutatás innen indult.

A gyógyszerkutatásban ígéretes molekulát látnak-e már abból a négyszázból?

Igen. Ahogy folyamatosan teszteljük a hatóanyagokat, látjuk, hogy nagyon sok abszolút nem alkalmas. A második kategóriában vannak az úgynevezett ígéretes szerek, amivel érdemes továbbmenni, és van a harmadik kategória, amelynél már az első kísérletben is valami hatást vettünk észre. Ha ez egy új hatóanyag, akkor nagyon hosszú folyamat, mire ebből valóban a klinikumban bevethető készítmény lesz, de valahol el kell kezdeni. És ráadásul ezeknek a szereknek a zöme nem csak célzottan a koronavírus ellen lehet majd hatásos.

Olyan ígéretes molekulát is látnak már, amelyből feltételezhető, hogy a végén polcról levehető gyógyszer lehet?

Ezt még korai megmondani. A kísérleteink nincsenek abban a fázisban, hogy most határozottan ilyet kijelenthessek, hiszen egy kísérlet nem kísérlet, ismételni kell, és több oldalról megerősíteni.

Mi lehet hamarabb vajon a világon? Vakcina vagy gyógyszer?

Gyógyszer. Abban is az a típus, amely már forgalomban van, egy másik betegség ellen alkalmazott gyógyszert tudnak itt is bevetni és alkalmazni. Ennek a nagyobb a valószínűsége, de a vakcina és a gyógyszer fejlesztése egy irányba, fej-fej mellett halad.

Forrás: infostart.hu

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close