ÉletmódKiemeltKörnyezetvédelem

GMO: Mit jelent, és miért kell kerülni?

Talán kevés olyan ember él a Földön, aki ne találkozott volna e három betűvel. Rövidke, mégis jelentős veszélyt hordoz magában.

A GMO jelentése Genetically Modified Organism, ami magyarul annyit jelent, hogy genetikailag módosított organizmus. Ennek lényege, hogy az élelmiszerekbe (általában magvakba, zöldségekbe) olyan anyagot juttatnak mesterségesen, amelyet az adott élelmiszer DNS-e nem tartalmaz eredetileg. Ezzel ellenállóbbá teszi őket a különböző rovarokkal és kártevőkkel szemben, amivel még nem is lenne probléma, hiszen mióta világ a világ, kereszteztek egymással fajokat a magasabb tűrőképesség elérése miatt. A genetikailag módosított növényeknél az volt a cél, hogy ne kelljen fáradtságos munkával rájuk juttatni a permetszert, hanem már eleve tartalmazzák ezen anyagokat, amik így távol tartják a kártevőket.

A probléma ott kezdődik, hogy a kívülről juttatott permetszert le lehet mosni a növényekről, míg a genetikailag módosított növényekben benne van, mi pedig megesszük a növényekkel, magvakkal együtt.

A génmódosított növényeket az 1980-as évektől kezdték termeszteni, az Egyesült Államokban. Az első cég, amely alkalmazta a génmódosítást, a Monsanto. Céljuk az volt, hogy a vietnámi háború alatt harcoló katonák könnyedén kitudják pusztítani a dzsungelt növényzetét. Az erős vegyianyag súlyos betegségeket okozott a katonáknál és azok utódainál születési rendellenességet váltott ki. A cég egyébként a mai napig működik és az általa fejlesztett genetikailag módosított vetőmagokat az amerikai, argentin, brazil és kanadai mezőgazdasági piacokon árulják. Mivel ezen génmódosított magvakat, növényeket hatalmas költséggel lehet előállítani, így a tesztelésük elmaradt, vagy csak nagyon rövid időre korlátozódott.

Az eltelt harminc évben több független csoport is végzett hosszú kísérleteket a génmódosított növényekkel: a kísérleti patkányokon golflabda méretű tumorok alakultak ki, tüdő-, máj, és veseelégtelenségek diagnosztizáltak az állatoknál.

Azok a cégek, akik génmódosított növényeket termesztenek, nagyon nehezen adják ki a kezükből termékeiket tesztelésre független kutatócsoportoknak, amivel nehezítik a széleskörű kivizsgálásokat és eredményeket. A legtöbb fogyasztónak fogalma sincs arról, hogy napi szinten fogyasztja ezeket a termékeket.

A génmódosított növények sejtjei akár ezerszer több mérget tartalmaznak, mint azok, amelyek permetszerrel vannak lefújva. Ebből kiindulva elképzelhető, hogy milyen hatással vannak ezek az egészségünkre, a talajra, a vízkészletre, valamint az élővilágra. A nagydózisban beadott méreg kiírthatja azon rovarfajokat is, amelyek kifejezetten hasznosak az élővilágra – e folyamat pedig végzetes következményekkel jár. (Mellékesen megemlítjük, hogy Amerikában megjelent egy szuperkártevő, amely gyakorlatilag immunis ezekre a védőszerekre, így a gyártók kénytelenek újabb és újabb mérgező anyagokat kikísérletezni…)

Hogyan tudunk ellene védekezni?

Kukorica, szója, repce: ez a három növény a világ legjobban elterjedt génmódosított növénye a világon. Sokan úgy gondolhatják, hogy „Jaj, akkor én megnyugodtam, mert nem szeretem a kukoricát, a szóját, a repcét…A baj ott kezdősik, hogy ezek a növények elképesztő mennyiségben vannak jelen a késztermékekben; előrepanírozott húsok, húsipari termékek, felvágottak, csokoládék, édesipari termékek, porok, kész termékek, mesterséges élelmiszerek – csak néhány példa arra, amikben kukorica, szója és repce található. Úgy tudjuk leginkább kikerülni, hogy génmódosított termékek kerüljenek szervezetünkbe, ha olyan ételeket választunk, amely a lehető legkevesebb feldolgozáson ment keresztül. De ezzel valóban megóvhatjuk-e magunkat?

A válasz, hogy sajnos nem. Ma Magyarországon tilos hivatalosan genetikailag módosított növényeket ültetni, ezzel szemben a behozataluk nem tiltott.

Az uniós szabályok értelmében, ha egy termék 0,9 százalékban tartalmaz génmódosított alapanyagot, azt a gyártónak kötelező feltüntetnie.

 Ezzel a módszerrel is csak a zöldségeket, gyümölcsöket tudjuk ellenőrizni, húsipari termékeknél koránt sincs így. Az állatok takarmánya érkezhet olyan országból, ahol nem tiltott a génmódosított növények termesztése, így sajnos meg van annak az esélye, hogy a Magyarországon termelt csirke, marha, sertés akár génmódosított tápot ehet.

Teljesen, százszázalékosan nem lehetünk tehát biztosak abban, hogy GMO mentes élelmiszert veszünk.

Azzal tudjuk leginkább „kikerülni” ha kerüljük a félkész, vagy feldolgozott élelmiszereket, de ha mégis ezeket választjuk, alaposan olvassuk el a hozzávalókat, és nézzük meg a feltüntetett származási országot. Ha termelői termékeket vásárolunk, akkor mindenképp érdeklődjünk utána, hogy például a tej és hús esetében mivel etették az állatot, honnan érkezett a takarmány.

Bár szinte esélytelen, hogy teljesen kizárjuk a génmódosított élelmiszereket az életünkből, ha kicsit jobban odafigyelünk arra, hogy mit veszünk, és ha változtatunk vásárlási szokásainkon, jelentősen lecsökkenthetjük azt.

Az egészségünk, a mezőgazdászok és a méhek védelmében egy aláírás gyűjtés született, amelynek célja, hogy felhívja az Európai Bizottság figyelmét a szintetikus permetszerek 2035-ig történő teljes kiszorítására.

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close