A busójárás megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.
Az idei évben nem került megrendezésre a mohácsi busójárás a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt. Mindennél fontosabb az emberek egészségének védelme, így a szabályozásoknak eleget téve nem került megrendezésre a világhírű télűző hagyomány.
Mindezek ellenére nem kellett teljesen lemondani a télűző eseményről. Otthonunkban megidézhetjük a busójárás hangulatát a Csodálatos Magyarország által létre hozott „filterekkel”, melyek a közösségi hálón (Facebook, Instagram) találhatók. Egy-egy fénykép, videó erejéig bárkiből lehet busó.
Ugyanakkor Mohácson találkozhattunk busókkal az elmúlt napokban. Bundába öltözött, busóálarcot viselő emberek, a kötelező távolság betartásával, egyedül, vagy legfeljebb párban visszacsempészték a busójárás hangulatát a mohácsi utcákra.
A busók egy hatalmas plakáton hirdették, hogy COVID neked véged! A busójárás megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez!
A tél mellett a koronavírus járvány elűzésére is koncentráltak, bízva abban, hogy minél előbb visszaáll a régi, megszokott élet, és jövőre ismét lehet majd busójárást tartani.
A busójárás, már az 1700-s évek óta hagyomány. A világ és az ország számos pontjáról érkeznek minden évben érdeklődők a télűző, jelmezes eseményre, amely 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára is.
Bár a busójárásnak nincs történelmi háttere, kapcsolódik hozzá egy népi monda is, amely szerint a török hódítók elől a dunai mocsárvilágba, a Karapancsa mocsarába (Ma a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa tájegysége a Mohácsi-sziget) menekült őslakos sokácok – megelégelve a török elnyomást, ijesztő, vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltözve, a maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt – elzavarták Mohácsról a törököket, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
Forrás és borítókép: Bama
