AjánlottEgyébKörnyezetvédelem

A Mecsek rejtett kincsei: a bányatavak (KÉPEK)

Rákóczi Lívia írása

Az emberi pusztításnak léteznek gyümölcsei. Ilyenek a bánya tavak is, melyekből a Mecsekben számos található. Ezek elhagyatott bányagödrök területein jöttek létre, amelyeket leginkább az esővíz, felszíni vizek töltöttek fel.

Pécs közelében, István-aknán húzódik egy 260 méter hosszú, helyenként 80 méter széles tó. Hatalmas sziklákkal és fákkal borított környezete lélegzetállító látványt nyújt az arra kirándulóknak. Szépsége magával ragadja az embert. Egyik partján meredek sziklafal húzódik, szemben pedig fák határolják. A part meredeksége a víz alatt is folytatódik, így másfél méterrel a víz felszín alatt, akár több tíz fokkal is hűvösebb lehet a víz hőmérséklete.

István aknai bányató

A Karolina kőfejtés szomszédságában fekszik a mintegy 100 méter hosszú Karolina bányató. E tavat, a közelben zajló ipari tevékenységek során keletkező tüzek oltásához, tovább terjedésének megakadályozásához létesítették. Erdővel körülvett környezete miatt, ma már természetes víz hatását tükrözi. A partszakasz közeli vízalatti felszín nyolcvan-kilencven százaléka járhatatlan a domboldal meredeksége miatt.

Karolina kőfejtés bányatava

Pécs-Somogy mellett is szintén található egy, nagyjából száz méter hosszú, hatvan méter széles, az egykori Rücker-akna közelében. A vízmellé kihelyezett táblák jelzik, hogy magánterület, így horgászni, illetve benne fürdeni szigorúan tilos. Vizében rengeteg hal úszkál, tetejét pedig csodaszép tavi rózsák díszítik. Az erdőből, amely körül veszi, madarak csicsergése tölti be a tájat, idilli hangulatot árasztva.

Pécs-Somogy, Rücker-akna

A Mecsek dél-keleti előterében húzódik a geresdi-dombságban, több háztömbnyi méretű sziklákkal határolt erdősmecskei tó. Egykoron gránit kőfejtése zajlott itt, ehhez robbantásos technológiát használtak. Működése során a talajból feltörő felszíni vizeket szivattyúval próbálták távol tartani. A gránit kinyerésének befejeztével idővel ezek feltöltötték a krátert, így vadregényes látvány tárul az arra járók elé.

Erdősmecskei bányató

Ezeket az állóvizeket is előbb-utóbb utoléri sorsuk

Pusztulásának gyorsaságát több tényező is befolyásolja. Az őket tápláló források, patakok bármikor irányt változtathatnak, így a vizük már nem fogja táplálni a tavakat, és az idő múlásával a növényzet teljesen elszaporodik, fertővé, majd mocsárrá, legvégül láppá alakul. Zobák-akna bánya tava is erre a sorsa jutott, és a Karolina bányató is tíz éven belül eltűnhet.

Ezeknek a tavaknak sekélyebb részein éles tárgyak, drótkötelek, de akár régi, ipari gépek is lehetnek, és ezekbe beleakadva könnyen megsérülhet az ember. Ezeknek az állóvizek kiszámíthatatlanságát lenyűgöző szépségük csak fokozza. Ha ezekbe a vizekbe szennyeződés kerül, az ott is marad így biológiai-kémiai reakciók miatt a víz higiéniája sem megfelelő fürdéshez, és a tavak minőségét hivatalosan nem is ellenőrzik.

Télen még veszélyesebbek lehetnek. Mivel a legtöbbjük kráterekben alakulnak ki, a lehulló hó a nádasok, zsombékok hiánya miatt a jégpáncél alá rejti a vízfelszínt, így az egész egy hatalmas, hóval borított mélyedésnek tűnhet. Rálépni életveszélyes, hiszen a vékony jégréteg beszakadhat, alatta pedig a víz alig pár fokos.

Tehát, kirándulni, kikapcsolódni megfelelnek a bányatavak, de a bennük való úszást mindenképp mellőzzük, így egy jó adag egészségügyi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close