AjánlottEgyébÉletmód

A helyes táplálkozás alapja: superfood!

Mindennap halljuk, hogy mennyire fontos a helyes táplálkozás, és a mostani vírushelyzetben még inkább elterjedt, sokkal nagyobb részévé vált a mindennapjainknak. A kezdő influencerek gyakran emlegetik, hogy az alga és avokádó úgy nevezett superfood, viszont kevesen tudják csak, hogy hazánkban is találhatóak. Szabó Adrienn, dietetikus a Képmás magazinnak adott interjújában mesélt arról, hogy hazánk is bőven rendelkezik szuperételekkel.

Gyakran használjuk a superfood kifejezést, és talán sejtjük is, hogy miről szól – de tudjuk-e, mit jelent pontosan?
–  Nem csoda, ha kissé homályos sokak számára a superfood (szószerinti fordításban: nagyszerű, kimagasló élelmiszer) kifejezés, hiszen nem egy egzakt meghatározásról van szó, nem a táplálkozástudomány hozta létre a definíciót, hanem marketingszakemberek. A cél pedig nem az informáltság elérése volt, hanem csak a kedvezőbb eladhatóság.

A „szuper” jelző valamilyen feltételezett, pozitív, egészségtámogató hatásra utal, amely néhány így
címkézett élelmiszerre igaz is.

De abban hibázik a koncepció, hogy az éppen divatos superfoodok (avokádó, lazac, chiamag, gojibogyó, kókuszolaj, alga, kakaóbab, mikor mi…) erejét és gazdag hatóanyagtartalmát magasztalják a többi nyersanyag és élelmiszer rovására, holott kiemelkedő tulajdonságú tápanyagforrás lehet számunkra oly sok minden. Illetve azt is fontos tudatosítani, hogy bár lehet a feketeribizli superfood, de ha csak néha-néha fogyasztjuk, semmit sem ér.

A superfoodok önmagukban nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, nem néhány piedesztálra emelt nyersanyag a hosszú fiatalság és a betegségek elkerülésének forrása.

Továbbá ebbe a csoportba nem objektív mérőszámok alapján kerülnek be nyersanyagok (például hogy melyiknek a legmagasabb a szabadgyökkötő kapacitása, a bioaktív vegyülettartalma vagy egy adott vitamintartalma), hanem az kapja a kitüntető jelzőt, amelyik épp divat, amit épp a vezető influencerek annak tartanak, tehát nincs mögötte tudományos kategorizálás.

Országunk is rendelkezik rengeteg egészséges, és magas vitamin tartalmú zödségekkel, gyülöcsökkel, így nem feltétlenül kell a külföldről behozott termékeket választani

Nemrég jelent meg a könyved „Magyar superfood” címmel. Miért tartottad fontosnak megírni?
– Úgy láttam, arról még nem született könyv, hogy hogyan együnk egészségesen szélsőségek nélkül. Talán még olyan látványos szakácskönyvet nem alkottak, amely nem abban látja az egészség kulcsát, hogy valamitől mentes,

hanem a mértékletes és kiegyensúlyozott mindennapi étkezéseket szorgalmazó alapelven nyugszik.

Az egészségünk támogatása és a Föld ökoszisztémáját tiszteletben tartó táplálkozás összefonódása is hiányként jelentkezett eddig. Itt volt az ideje egy ilyen könyvnek, mert már sok tematikus Facebook-csoportot találtam arról, hogyan éljünk otthon vegyszermentesen, miért ne vegyünk ruhát havonta, hogyan vásároljunk csomagolásmentesen, támogassuk a hazai ipart, de olyat még nem, ami azt mutatja be, hogyan lehet egészségtudatosan táplálkozni kis ökológiai lábnyomú, hazai alapanyagokkal.

Sajnos, hazánkban a dietetikus szakma megítélése nem mindig ideális. Gyakran azt tapasztalom a közösségi médiában, hogy előnyösebb visszhangja van egy influencernek vagy egy táplálkozási tanácsadónak, akit épp valamilyen márka lekötelezett, és egy többszörösen feldolgozott, sokszorosan csomagolt instant vagy import terméket promotál.

Melyek a legfontosabb magyar „superfoodok”?
– Az összes, könyvben felsorolt nyersanyag! A megszámlálhatatlan sokféle színű zöldségeink és gyümölcseink, a ropogós olajos magvak, a változatos gabonaféléink, de ugyanígy a tejtermékeink, a hazai vizek halai és az erdők vadjai mind-mind fontos szerepet töltenek be az egészség támogatásban és a betegségek megelőzésében.
Ezek egymás hatását erősítve szerepet játszanak az áhított életminőség elérésében.

A kulcs az, hogy nem kampányszerűen esszük ezeket, nem kúraszerűen szedjük, mint a multivitamint, hanem naponta minden étkezésnél, hosszú évtizedeken keresztül figyelünk arra, hogy milyen minőségben és mennyiségben kerülnek az asztalunkra.

A határon túlról érkező terményeknek egyébként általában magasabb a növényvédőszer-maradék szintje, mint a hazainak, és ez még magasabb az óceánon túlról érkező áruk esetén. Egyébként valóban fontos tényező a vitamintartalom szempontjából is a hazait választani, mert a legtöbb zöldség és gyümölcs frissen szedve bír a legmagasabb vitamin- és ásványianyag-tartalommal, ezért együnk sok paradicsomot most, és télen lehetőleg ne terheljük sem a környezetünket, sem magunkat a behurcolt árukkal.

Ne kúra szerűen, hanem megfelelő mennyiségben tápláljuk szervezetünket egészséges ételekkel

Akkor elképzelhető, hogy csak egészséges táplálkozással fedezni tudjuk a napi vitamin- és ásványianyag szükségleteinket?
– Bizony, ez így van. A mesterségesen elkészített vitaminok, étrendkiegészítők csomagolásán azért szerepel, hogy nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást, mert valóban csak akkor szívódnak fel hatékonyan, ha jelen van mellette a természetes forma.

A probiotikus készítmények sem olyan hatékonyak, mint a hosszú ideig kivitelezett rostgazdag, természetes pro- és prebiotikumokban gazdag táplálkozás. Gyakran az is a probléma a porított, tablettába tömörített étrendkiegészítőkkel (amellett, hogy elképesztő mennyiségű hulladékot termelünk velük), hogy gyakran olyan kategóriába sorolja őket a gyártó, amely által kikerül a szigorú ellenőrzés hatálya alól, és nem is bizonyított a hirdetett pozitív hatás.

Sokszor halljuk, hogy mi, magyarok vagyunk az egyik leg elhízottabb nép. Szerinted is így van? Hol rontjuk el az étkezést?
– A statisztikák szerint valóban rossz helyen állunk, és azért is fontos ezzel foglalkozni, mert már a gyermekek is elhízottak, egyre fiatalabb generációnál jelenik meg a túlsúly.

 Két tényező tehető felelőssé ebben: elégtelen mennyiségű mozgás, valamint a rossz minőségű és túlzott mennyiségű tápanyagbevitel.

A túlsúly mellett megjelenhet alultápláltság is: ha valaki édességtől, alkoholtól, sok egyszerű szénhidrát tartalmú étkezéstől hízik meg, a többletkilók ellenére sem hívhatjuk jól tápláltnak. A leggyakoribb hiba az étkezésekben, hogy azt tartjuk „normálisnak”, ha reggelire nagy adag kenyeret eszünk margarinnal és szalámival, és már „nyúlnak” vagy „vegának” tituláljuk azt, aki reggelire sok zöldséget eszik, vagy épp lenézzük, hogy „persze, nekivan erre ideje és pénze”. Aztán van, aki eszik nyers kerti veteményt, de még nem ismeri a javasolt mennyiséget, és egy kis fej retket felkarikázva a reggeli szendvicsbe, már kipipálta a napi bevitel jelentős részét. A kevés zöldség és gyümölcs mellett jellemző a túlzott zsírbevitel.

Talán mindennek a forrása az információ hiánya. Mert nem tudják az emberek, hogy a sok reklám, rövid cikk, hangzatos interjú, látványos vitaminkampány és sokféle influencer javaslatai között hogyan igazodjanak el.

Megfelelő, hiteles, tudományos szakmai segítség nélkül nem lehet a napi rutinban megvalósítani egy olyan tiltást, hogy „ne egyen zsírosan”. Szerintem nem én vagyok az egyetlen dietetikus, aki arról álmodik, hogy az országban lehetne egy kampány: ahol oktatóprogramokat tartunk az óvodákban, a szülőkkel együtt, az általános iskolában játékos programokat szervezünk, a tévében műsorsorozat szól a valóban egészséges táplálkozásról, és így tovább. Nem tízperces reggeli műsoridőben, amikor egyetlen kérdést sem lehet igazán körbejárni. És a megfelelő tájékoztatás után lehetne mire építeni az ország egészségnevelését.

Mielőtt elköteleződünk az egészséges életmód mellett érdemes utána járni, hogy mik azok a zöldségek, gyümölcsök, amelyek megfelelőek számunkra. Mindenesetben nézzük meg, hogy honnan származik, és az összetételeket is érdemes leellenőrizni, mert rengeteg olyan adalékanyag kerül a termékekbe, ami mérgező az emberi szervezet számára. Erről egy régebbi cikkünkben írtunk, amit itt meg is tudnak tekinteni.

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close