Építészeti értékmentés és patriotizmus az építőiparban

Persze az idő vasfoga mindenre „ráteszi a kezét”, az állandó karbantartás és fejlesztés szükséges minden ingatlan esetében, de mi van akkor, ha egy régi, akár száz éves épületet kell felújítani, hogyan lehet megtartani azokat a történelmi értékeket, amelyek egy-egy ingatlanban fellelhetők?
Többek között ezeket is megvizsgáljuk a volt Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., vagy ahogyan sokan ismerik, a régi Pécsi Napló épületének bemutatása kapcsán.

Történelem és jó sok pécsi név

Az első megmaradt dokumentumok szerint a mai Munkácsy, Tímár és Bercsényi utcák által ölelt területet egy 1722-es telekkönyvben Khassler-féle kertként nevesítették. Aztán Kösstler komisszár kertje lett, majd Maderas László, Somogyi Ferenczné, Fisser György tulajdonába került. Utóbbi 160 forintért eladta a kertet Wéber Mihálynak 1747. április 28-án, aki ezt követően pedig Petz Mátyás kőművesnek, míg végül 1777-ben már ház állt itt. És ezek csak az 1700-as évek történetei. Nevek, családok, pécsi emberek történetei repkednek a fenti sorokban.
Az 1800-as években is többször gazdát cserélt az ingatlan, csak egy emlék: ezen század végére Fekete Mihály tiszti főügyész itt honosította meg a híres francia barackot.
Aztán az akkori tulajdonosok 1906-ban, egy földszintes üzletház és nyomda épületére megkapták a használatbavételi engedélyt. Az utolsó emlék pedig, hogy 1997-ben itt üzemel a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet mintegy 150 dolgozójával.

Bedönteni vagy nem dönteni?

Ha megkérdeznénk Pécsre járó turistákat, mi a legvonzóbb városunkban, talán sokan említenék, hogy a város megmaradt régi épületei gyönyörűek, az itt maradt történelem egy-egy szeletei. Sokszor talán a pécsieknek sem jut eszébe, amikor a városban „rohangálnak”, „ügyintéznek”, hogy milyen falak, épületek között élnek, milyen egyéni vagy nemzetünk szempontjából is sorsfordító történetek valósultak meg egy-egy helyen vagy épületben. Éppen ezért is borzasztó látvány, amikor ilyen régi épületek rohadnak, pusztulnak. És talán még ennél is megrendítőbb, amikor ezeket az épületeket végül egy ingatlanfejlesztő társaság bedönti, hogy annak a helyén egy, legtöbb esetben nem odaillő épületet húzzanak fel.

Pécsi Napló épülete: műemléket védtek meg a jövőnek

A fenti gondolatfutamnak egyik pozitív példája a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. régi épülete, amely évek óta egyre rosszabb állapotba került. Úgy tudjuk, bár volt olyan terv, hogy egy vállalkozás még a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa-évhez kapcsolódóan felújítja, végül letett a szándékáról, mit ahogyan más vállalkozások is. A nehezítő tényezők mellett mindenképpen meg kell említeni a műemlékvédelmi elvárásokat is, amelyeknek megfelelni nehéz, adott esetben előre nem tervezett plusz költséggel is jár, így a megtérülés, a profit kárára mehet. 

Aztán néhány éve már lehetett hallani, hogy egy új vállalkozás, a pécsi Bellotto Kft. vásárolta meg a telket és az épületet, a cég pedig egy 75 lakásos társasházra, 5 irodára és üzletre, valamint 73 állásos teremgarázs építésére kapott engedélyt. Az újonnan felhúzott ingatlanban már laknak, miközben a munkálatok a Tímár utca felől még jócskán zajlanak.

A Pilch Andor által eredetileg tervezett épület több elemét is – történelmi értékre hivatkozva – felújításra, de mindenképpen megtartásra javasoltak a mai építészek. Az épület feltárásakor világossá vált, hogy több funkcióváltás miatt olyan elemek is bekerültek, amelyek nem az eredeti verzióhoz kapcsolódtak. A vállalkozó ezek mellett úgy döntött, a Bercsényi és Munkácsy utcai homlokzatok megtartó felújítása mindenképpen szervesen kapcsolódik a történelmi örökség megőrzéséhez. Itt 1906-ban beépített ablakok is megtalálhatók, korabeli kapcsolt-geréb tokos megoldással, amelyek a jelenlegi beruházó teljesen azonos utánzatként visszaépített, amely egyébként az építkezés során számottevő plusz költséggel járt.

Az eredeti tervező jóban volt a Zsolnay-családdal
Az eredeti ház tervezője, Pilch Andor 1877-ben született Pécsen. Gimnáziumi tanulmányait Zircen végzete, 1895-ben érettségizett, 1901-ben szerzett építőmérnöki diplomát a budapesti műegyetemen.
Külföldi tartózkodása után Pécsett tervezői és vállalkozói irodát nyitott. Tevékenységi területe a városon belül lakóházakra, iskolákra, néhány ipari épületre terjedt ki. Jó kapcsolatban volt a Zsolnay családdal, nekik sokat dolgozott. Kiállítási munkáit szecessziós formaelemek különösen egyéni és nagyvonalú használata jellemzi.
,,A budapesti Mérnöki Kamara érdekképviselője volt a pécsi törvényhatósági bizottságban, a pécsi Mérnök és Építész Egylet alelnöke, a Budapesti Mérnöki Kamara nagybizottságának tagja. 1936-ban a pécsi mérnökegylet építészeti osztálya elnökéül választották.” (Forrás: www.mvkkvar.hu)
Pilch Andornak tisztelegve egyébként a Bellotto Kft. egy táblát is készített és kihelyezett az épület falára.

A leginkább munkaigényes részeket mára befejezték, a Bercsényi és a Munkácsy Mihály utcák sarkán álló homlokzatot teljes egészében renoválták, sőt, még a korábban az épületről elszállított Gutenberg-szobrot is visszaépítették az eredeti helyére. Lapunk úgy tudja, mindezt a vállalkozó saját költségén szervezte meg és végezte el.

És hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló épületnél mennyi plusz beruházási költséggel kell kalkulálni? A vállalkozástól kapott információk alapján a teljes költségvetés mintegy 3,5-4 százalékáról kell lemondani ahhoz, hogy egy igazán patinás épületet a lehetőségek szerint az eredeti állapotba visszaállítsanak, ezzel is megőrizve egy szeletet Pécs történelméből.

Magas összeg?

A Gutenberg-szobor is visszakerült régi helyére
A Pécsi Napló egykori épületének oromzatát – egészen 1977-ig – egy több mint egy méteres mellszobor, Mack Lajos fehér pirogránitból készült, Gutenberg című alkotása is díszítette. A mellszobrot azonban akkor, a Pécsi Szikra Nyomda áttelepítésekor átvitték az Engel János útra, ahol nemrég még a Dunántúli Napló székháza is volt – írja korábban cikkében a Pécs Ma.hu.
A beruházó vállalkozás, a Bellotto Kft. az eredeti értékek megóvása érdekében saját költségén vállalta, hogy a szobrot visszaállítja.

Lapunk ezt követen is fog írásokat megjelentetni a pécsi építési környezet témájában, valamint Pilch Andor munkásságáról is írni fogunk.