EZF Nijmegen: hosszú távú célokkal, de azonnali cselekvéssel

Folytatjuk az Európa Zöld Fővárosa címek nyerteseinek a bemutatását. Ezúttal egy holland kisváros pályázatát, fejlesztéseit mutatjuk be, amely kicsit olyan, mint a mesében, annyira harmonikus és egyértelmű. És tanulságos…

A 171 ezer lakosú Nijmegen, Hollandia egyik legrégebbi városa, 2018-ban nyerte el az „Európa Zöld Fővárosa” címet. Az elismerésben olyan százezer főt meghaladó városok részesülhetnek, melyeknek sikerül meghatározott környezetvédelmi célokat és normákat teljesíteniük.

EZF2016: Ljubjana zöld forradalmat valósított meg – pécsért.hu

A szlovén fővárosban jelenleg már 542 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre. Földalatti szelektív hulladékgyűjtő pontokat és házhoz menő gyűjtőrendszert építettek ki, az “erdősített” belvárosban bevezették az autómentességet, a bringákon kívül csak a biogáz üzemű buszok és az elektromos taxik közlekednek, melyeket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyen vehetnek igénybe.

A versenyzőknek 12 környezeti jellemzőjük alakulásáról kell számot adniuk, a díjat pedig egy független, nemzetközi szakértői bizottság ítéli oda a legjobbnak. A kezdeményezés azért is fontos, mert felhívja a városok, döntéshozók és lakosok figyelmét a környezetvédelem jelentőségére és jó példákat bemutatva cselekvésre is ösztönöz. Utóbbira igazán nagy szükség van, hisz Európa lakosságának kétharmada városokban él; nem mindegy hát, hogy ezt milyen környezetterheléssel, mekkora ökológiai lábnyommal teszi – írja beszámolójában a Reflex Környezetvédő Egyesület, amelynek tagjai személyesen is megtekintették a díjazott várost.

Forrás: exante.hu

Nijmegen világosan meghatározott, hosszú távú céljait két stratégiai dokumentum is segíti. Az egyik a 2013-2020-as időszakra vonatkozó strukturális jövőkép, a másik pedig a városfejlesztési jövőkép. Mindkettő összhangban áll a város környezetvédelmi szempontból fontos terveivel, vállalásaival.

A város egyik talán legfigyelemreméltóbb célja, hogy minél inkább bevonja a helyi lakosságot, szolgáltatókat, vállalatokat és a civil társadalmat a környezeti kérdések megoldásába, melyhez számos szemléletformáló programot szerveztek, és igyekeztek a környezetvédelmi témákkal kapcsolatos döntéseket a különböző feleket és érintettek közreműködésével meghozni.

Zöld színben pompáznak
Nijmegen folyamatosan fejleszti a városi zöldfelületeket, az elmúlt években hatalmas összegeket költöttek erre a célra. Céljuk, hogy 2045-re elérjék az energiasemlegességet: azon dolgoznak, hogy a város minden épületének energiaellátása fenntartható forrásból származzon. Éppen ezért a város elkötelezte magát a körkörös gazdaság irányába; ennek kapcsán 2050-ig át kívánja alakítani gazdasági modelljét, ebben ösztönözni szeretnék a helyi vállalkozásokat is.

Bányászváros volt, 2017-ben Európa Zöld Fővárosa lett – pécsért.hu

Az Európa Zöld Fővárosa címmel azokat a városokat díjazzák, melyek elkötelezettek és erőfeszítéseket tesznek a városi környezet fejlesztése és a szemléletformálás irányában. A szakmai zsűri évente egyetlen várost választ ki, amely 12 hónapon át viselheti a zöld címet (ami lássuk be, városmarketing szempontból is óriási lökést jelent).A „minősítést” először 2010-ben osztotta ki az Európai Bizottság, ekkor Stockholm kapta.

A 2016-ban megépített és szövetkezeti formában működtetett szélerőmű park, a Windpark Nijmegen-Betuwe  több mint hétezer háztartást lát el energiával. Bár az elektromos üzemű járművek elterjedését is elősegítik, a város elsődleges célja mégis az, hogy autó helyett környezetkímélő gyalogos és kerékpáros közlekedésre ösztönözze, illetve tömegközlekedési eszközökre „ültesse át” a lakosságot. Meglátásuk szerint a dugó akkor is, dugó, ha benzin üzemű autó helyett elektromos meghajtású gépjárműben ülnek az emberek. A tömegközlekedés már most is irigylésre méltó; például öt vasútállomás található a város központi helyszínein, és jelenleg a lakosság 89%-a lakhelyének 300 méteres körzetében ülhet fel egy buszjáratra.

Végül tény az is, Nijmegeneben óriási létszámban kerékpároznak az emberek, a város kiterjedt kerékpárhálózattal rendelkezik. A belváros jókora része le van zárva az autós forgalom elől; itt gyalogosan, közösségi közlekedési eszközökkel, de leginkább bérelt vagy saját biciklikkel jutnak el céljukhoz az emberek. A központi pályaudvar közelében majdnem kilencezer kerékpártároló található (ezt a számot rövidesen 10 ezerre szeretnék emelni); a várost átszelő Waal folyó felett pedig 3 hídon haladhatnak át biztonságos, elkülönített kerékpárúton a bringások.

EX ANTE – EX ANTE

Szerencsésnek tartom magam, hogy Nijmegent személyesen is jól ismerem, és 2012 óta, amikor is hallgatóként fél évet töltöttem Hollandiában, egy barátságnak köszönhetően minden évben legalább egyszer jártam a városban. Blogbejegyzésemben a város példáján, mint követendő jó gyakorlaton keresztül szeretném röviden bemutatni, hogy szerintem melyek azok a legfontosabb tényezők, ami miatt 2018-ban Nijmegen viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet.

Forrás: Reflex Környezetvédő Egyesület