Hogyan lehetne egy magyar város Európa Zöld Fővárosa?

Az Európai Unió és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben meghirdeti az Európa Zöld Fővárosa című díjra kiírt pályázatot, mely 2015-ben az Európai Zöld Levél díjjal egészült ki. Az elismerésben olyan európai város részesülhet, amely igazolhatóan eddig is teljesítette a legszigorúbb környezetvédelmi normákat, és folyamatos kötelezettséget vállal a környezet állapotának további javítására és a fenntartható fejlődésre vonatkozó bátor célkitűzések megvalósításáért. Emellett Európa Zöld Fővárosa példaképként más városokat is cselekvésre buzdít, valamint továbbadja más európai városoknak a bevált módszereket.
Juhász Adriánának, az EX-ACT PROJECT Tanácsadó Iroda munkatársának az írása.

Magyar város még soha nem nyerte el ezt a kitüntetést, érdekesség azonban, hogy Pécs felkerült a 2019-es jelöltek közé, ahol 14 versenytársával kellett megmérkőznie a címért, de a kiválasztott város végül Oslo lett.

Célkitűzések – A városok, mint követendő példák

A városi területeken napjainkban számos környezetvédelmi kihívással kell szembenézni, ami nem meglepő, hiszen az európaiak több mint kétharmada városokban és nagyvárosokban él. A helyi önkormányzatok és hatóságok ugyanakkor megfelelő elkötelezettség és innovatív megközelítés révén számos problémával meg tudnak birkózni.
Következésképpen a kezdeményezés célja, hogy elismerje és jutalmazza a városok környezeti, gazdasági és életminőségbeli fejlesztésére irányuló helyi erőfeszítéseit. A díjat minden évben az a város nyeri el, amely a legtöbbet tett a környezetbarát városi élet érdekében, és ilyenképpen példát tud mutatni más városoknak is.
Bár a városok között jelentős különbségek vannak, az Európa Zöld Fővárosa által alkalmazott konkrét megoldások megosztása kulcsfontosságú a polgárok életminőségének javítása és a fenntartható jövő biztosítása szempontjából.

A pályázás menete

A pályázat a 100 000 lakos feletti európai városok részére nyitott. A versenyző városoknak 12 környezeti jellemző (indikátor) alakulásáról kell beszámolnia:
– klímaváltozás: mérséklés és alkalmazkodás;
– helyi közlekedés;
– zöld városi területek (beleértve a fenntartható területhasználatot is);
– természet és biodiverzitás;
– levegőminőség;
– a zajhelyzet minősége;
– hulladékgyűjtés és -kezelés;
– vízgazdálkodás;
– szennyvízkezelés;
– ökoinnovációk és a fenntartható gazdálkodásban keletkező munkahelyek;
– energiagazdálkodás;
– integrált környezetgazdálkodás.

A nemzetközi szakértői bizottság minden város esetében megvizsgálja a pályázatokat. A bizottság a fenti 12 indikátort vizsgálja, melyek alapján a szakértők néhány várost második fordulóra kiválasztanak. Ezek a városok a zsűri részére prezentációban mutatják majd be akcióterveiket és kommunikációs stratégiájukat.
A kisebb népességű városok számára alapították az Európai Zöld Levél díjat 2014-ben, melyet a 20.000 és 100.000 fő közötti népességgel rendelkező városok nyerhetnek el. A pályázaton szintén olyan városok indulhatnak, melyek sokat tettek a városi környezet javítása érdekében, valamint megfelelő közösségi közlekedési hálózattal, megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek, hatékonyan és takarékosan használják a rendelkezésre álló forrásokat, és a területhasználat során törekednek a fenntarthatóságra.

A díj előnye

Európa Zöld Fővárosának lenni számos előnnyel jár. Ezek közül az első a tisztább környezet, az új munkahelyek és beruházások, amelyek a felkészüléssel együtt járnak. A díj hozadéka az idegenforgalom fellendülése és a nagy nemzetközi médiavisszhang, valamint a környezetvédelmi projektek erőteljesebb támogatása. A díjazott egy évig példaként szolgál majd a többi európai város számára, megosztja velük a gyakorlatában bevált módszereket, és Európa-szerte népszerűsíti a környezetbarát szemléletmódot.

Nézzünk a városokat, akiknek már sikerült

Stockholm 2010

Néhány cél, amit az elsőként nyertes város kitűzött: a zajártalom csökkentése érdekében világos és hatékony intézkedések végrehajtása; a tisztább vízre vonatkozó új szabványokat meghatározó védelmi terv végrehajtása; innovatív integrált hulladékkezelő rendszer kialakítása és működtetése; valamint zöldfelület fejlesztések, hogy a lakosság 95% kevesebb, mint 300 méterre éljen a zöld területektől.

European Green Capital

Clear and effective measures towards reducing noise pollution. A protection plan setting new standards for cleaner water. An innovative integrated waste system. 95 % of the population living less than 300 metres from green areas. These are just some of the reasons why Stockholm was the first city to be awarded the European Green Capital title.

Hamburg 2011

Hamburg városa, az Elba partján fekszik, mintegy 1,8 millió lakossal rendelkezik, és számos nagyvárosi kihívással szembesül. Németország második legnagyobb városa azonban átfogó megközelítéseket, politikai kötelezettségvállalásokat és a szükséges finanszírozást ötvözi ezen kihívások megoldásához. Összességében integrált és részvételi tervezési stratégiát és határozott elkötelezettséget képvisel a “zöld” elképzelések mellett.
A város fenomenális belföldi és nemzetközi médiafigyelmet generált, leginkább az ún. „Ötletvonatnak” – egy utazó környezetvédelmi kiállításnak – köszönhetően.

European Green Capital

The city of Hamburg, situated on the banks of the river Elbe, has a population of about 1.8 million and faces numerous metropolitan challenges. However Germany’s second largest city combines comprehensive approaches, policy -commitment and the necessary funding needed to resolve these challenges.

Vitoria-Gasteiz 2012

A mottó a „Természet a városba”: Vitoria-Gasteiz település koncentrikus körökből áll, a város maga a központban helyezkedik el. Ezt körülölelő “Zöldövezet”, egy félig természetes zöldterület, amelyet részben visszanyertek a degradált területekből, amely körülveszi a központot, és bevezeti a természetet a városba. A harmadik kört az erdők és a hegyek uralják.
A város nagy része esetében biztosítva van, hogy az egész népesség nyílt zöldterületen éljen. Számos kézzelfogható intézkedés van a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások támogatására és növelésére, ráadásul Vittoria Gasteiz jelentős erőfeszítéseket tett és tesz a fenntartható helyi közlekedés fejlesztése, a gyalogosbarát város megteremtése érdekében:

European Green Capital

Vitoria-Gasteiz, founded in 1181, is second in size (only to Bilbao) in the Basque Country, and has some 240,000 people currently inhabiting this gem in northern Spain Vitoria-Gasteiz is the capital of the Álava province and of the Basque Country. The city will hold the title of European Green Capital in 2012.

Nantes 2013

Az elmúlt 10 évben a Nantes olyan fenntartható közlekedési politikát dolgozott ki, amelynek középpontjában a tömegközlekedés és a kerékpárok állnak. A városközponton belüli fejlesztés célja az autós közlekedés minimálisra csökkentése és a gyalogosok optimális körülményeinek biztosítása. Nantes volt az első franciaországi város, amely sikeresen újra bevezette az villamosokat.
A polgárok tudatosságának növelése érdekében 2012 júliusában elindították a Polgári Projekt Felhívást, amely a fenntartható fejlődésre irányuló polgári kezdeményezések támogatását tűzte ki célul. Több mint 200 projektet küldtek be nonprofit szervezetek vagy polgári társulások, amelyből 85 került kiválasztásra és részesült egy legfeljebb 5 000 euró összegű támogatásban.

European Green Capital

European Green Capital

Koppenhága 2014

Koppenhága létrehozta az Európa Zöld Fővárosa díj döntőseinek és nyerteseinek hálózatát, hogy az előremutató szellemiségű zöld városok megoszthassák tudásukat, és közösen támogassák a környezetvédelem ügyét.
Koppenhágai a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket az ökoinnováció és a fenntartható foglalkoztatás megközelítésének középpontjába helyezte. A város együttműködik a vállalatokkal, egyetemekkel és szervezetekkel, külön platformokon a zöld növekedés kialakítása és megvalósítása érdekében. Észak-Harbour projektje egy “zöld laboratórium”, amely az ökotechnológiákra összpontosít, olyan modell, amely más városokra átvihető. A környezeti, gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó, zöld gazdasági fejlődésnek ez a példája nagy replikációs lehetőségeket rejt magában a városban és azon túl.

European Green Capital

Copenhagen covers an area of 74.4 km2, is the capital of Denmark and its most populous city, with a city population of 541,989 (2011). Copenhagen has placed public-private partnerships at the core of its approach to eco-innovation and sustainable employment. The city works with companies, universities and organisations in dedicated forums to develop and implement green growth.

Bristol 2015

A város kötelezettséget vállalt a közlekedés javítására (2015-ig – 500 millió euró összegben fordít erre), valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelésére (300 millió euró értékben – 2020-ig: ez magában foglalja a 100 millió eurós ELENA-beruházást). A szén-dioxid-kibocsátás 2005 óta folyamatosan csökkent a városban, a gazdasági növekedés ellenére is. Bristol arra törekszik, hogy 2030-ra 17 000 új munkahelyet teremtsen a kreatív, a digitális és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban.

European Green Capital

Bristol is located in South West England and has a population of 441,300 (2011). It is England’s sixth and the United Kingdom’s eighth most populous city. Bristol impressed the Jury with its investment plans for transport and energy.

Lubjana 2016

Ljubljana zöld forradalmat csinált: A szlovén fővárosban jelenleg már 542 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre. Földalatti szelektív hulladékgyűjtő pontokat és házhoz menő gyűjtőrendszert építettek ki, az “erdősített” belvárosban bevezették az autómentességet, a bringákon kívül csak a biogáz üzemű buszok és az elektromos taxik közlekednek, melyeket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyen vehetnek igénybe.

European Green Capital

Ljubljana is the political, administrative, cultural and economic centre of Slovenia and is home to over 280,000 inhabitants. Ljubljana impressed the Jury by the significant transformation which has been made by the city in sustainability over the previous 10 – 15 years.

Essen 2017

A kilencedik legnagyobb német város iparközpontból alkotta újra magát zöld várossá. Essen a pályázatában „Átalakuló városként”definiálta magát, jelmondata “ESSENtials – changing the way we act” (ESSENcia – megváltoztatni, ahogyan cselekszünk). Ezzel is azt hangsúlyozva, hogy lakói változásra való nyitottsága és zöld szemlélet iránti elkötelezettsége nélkül nem valósulhatnának meg a környezettudatos kezdeményezések.

European Green Capital

Essen is the ninth largest city in Germany with 574,000 inhabitants and an increasing population density. Located in the Ruhr Area in the federal state of North Rhine-Westphalia, its industrial history was closely linked to underground coal-mining operations which began in the early 19th century.

Nijmegen 2018

A Nijmegen Európai Zöld Fővárosi Díj-kampányának egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy minél inkább bevonja a polgárokat és a vállalkozókat, hogy egészséges és virágzó várossá váljon. A város célja, hogy 2045-ig energia semlegessé és 2050-ig “klíma-függetlenné” váljon, és ezeket a célkitűzéseket a helyi érdekelt feleivel együtt kívánja elérni; hiszen a város úgy véli, hogy lakói, vállalkozói és tudásintézményei együtt érhetik el a környezet javulását. A város a “Zöld kapcsolatok” nevű kampányt is bevezette, hogy növelje a polgári részvételt a zöld és kék infrastruktúra és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos projektek fejlesztésében.

European Green Capital

European Green Capital

Oslo – 2019

Oslo egy átfogó megközelítésű programmal nyerte el a címet, amely a biodiverzitás megőrzését, a társadalmi befogadást, illetve a közösségi közlekedés és az egészségügy fejlesztését is magában foglalja. A város által a természeti területek megőrzése és a víziút hálózatának helyreállítása érdekében tett lépései csak néhány azon okok  közül, amelyekért az Európai Zöld Fővárosi Díjat 2019-ben nyerte el.
A városi vízi utakat új forradalmi stratégia tárgyává tették, amely teljesen visszafordította a csatornák bezárásának korábbi megközelítését. Mostantól aktívan újból megnyitják azokat annak érdekében, hogy hozzáférhetővé váljanak az emberek számára, hatékonyan kezeljék a csapadékvizet és megkönnyítsék az élőhelyek fejlesztését és helyreállítását. Emellett az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése kiemelt fontosságú Oslo számára. A város célja, hogy 2020-ig 50%-kal csökkenti a kibocsátásokat (1990-hez viszonyítva), és 2050-re szén-dioxid-mentessé válik. Oslo számos integrált intézkedést vezetett be ezen ambiciózus célok elérése érdekében, például a kibocsátásmentes szállítás előtérbe helyezésével.

European Green Capital

Oslo is the capital city of Norway and has a population of 658,390. The city is surrounded by the Marka Forest, a nationally protected area, and the Oslo Fjord, both connected by a number of waterways.

És ezek után felmerül a kérdés, hogy mikor lehet magyar város a cím birtokosa?

Ahogy a fenti példák mutatják, a cím elnyeréséhez nem szükséges az, hogy kedvező adottságokkal rendelkezzen az adott település. Rendkívül rossz örökséggel is el lehet érni, hogy akár egy szénfővárosból is Zöld Főváros jöjjön létre. Számos olyan magyar város van azonban, amely például Essennél sokkal kedvezőbb alaphelyzetből indul, már csak az ambíciót kell megtalálni ahhoz, hogy a cím elnyerésére pályázzunk. Ez komoly húzóerőt jelentene a zöld városfejlesztés terén.

Az eddig díjazott városok komoly elhatározást mutattak arra, hogy valóban zöld és élhető környezetet teremtsenek. Magyar szemmel is lehangolónak számító, lepusztult és elnéptelenedett ipari városokat töltöttek meg pezsgő élettel és új funkciókkal, irigylésre méltó épített környezetet alakítottak ki megfelelő várostervezői víziót követve. Nehéz elhinni, de a díjat elnyerő városok nem voltak mindig olyan kellemes települések, mint ma. Éppen ezért elérhető cél bármely 100 000 főnél népesebb magyar város számára, hogy a 2020-as években ő legyen Európa Zöld Fővárosa.

Fotó: Martin Reisch on Unsplash