Színdarab, amiben nincsen szöveg

Sikerrel zajlott le „Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról” című darab bemutatója december 1-jén. Az előadás sajátossága, hogy nem hangzik el benne szöveg, a történetet a szereplők cselekvései, mozgása és az alkalmazott hangok, zenék közvetítik.

Nem akarja egyik szereplő a másikat hangos szóval meggyőzni valamiről, vagy a saját igazát védeni, vagy egy eseményt elmesélni – írja ajánlójában a Pécsi Nemzeti Színház. A történet egy város terén játszódik, ahol bizonyos emberek átmennek, várakoznak, élnek. Mintha egy rövid időre megfigyelhetnénk a körülöttünk lévő világot, hogy milyen is valójában. Mint amikor valaki cél nélkül csak figyeli, hogy mi zajlik le egy téren, egy pályaudvaron, egy mozi előcsarnokában. Amikor megengedhetjük magunknak, hogy idegen embereket figyeljünk, hogy vajon honnan jöhetnek, merre tarthatnak, épp mi foglalkoztatja őket, miközben néha arra gondolunk, hogy mi magunk honnan jöttünk, merre tartunk, és bennünket mi foglalkoztat.

“Szavak nélkül? Mint fent a trapézon a reflektorfényben, mikor már peregni kezd a dob? Mint a lepedőn, amikor már lekerültek a ruhadarabok? Mint a ringben, mikor elhangzott, hogy boksz? Akkor, akkor aztán mindenki érzi, hogy érdemes figyelnie, az életre szavaznia!” – Zánkay András, pszichológus, a Pécsi Playback Színház alapítója.

Jegyvásárlás, az előadások időpontjai itt érhetők el.
Fotó: Pécsi Nemzeti Színház / Mihály László