Van jogi lehetőség fellépni a légszennyezés ellen

Az állampolgároknak, civil szervezeteknek érdemes az eddiginél sokkal inkább kihasználni a jogi fellépés lehetőségeit a levegőminőség javítására. Ez az egyik fontos következtetés, amely az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatalában (AJBH) november 26-án megrendezett nemzetközi munkaértekezleten hangzott el.

„A közlekedés légszennyezése – jogi lehetőségek a jobb levegőminőség és éghajlatvédelem érdekében” című konferencia Magyarországon első alkalommal biztosított lehetőséget arra, hogy különböző uniós országok kormányzati és civil szakértői kicseréljék tapasztalataikat arról, miként tudnak az egyes állampolgárok, illetve szerveződéseik jogi úton fellépni a mindannyiunk egészségét fenyegető légszennyezés ellen. A rendezvényt az AJBH, a Levegő Munkacsoport, az Ügyfél a Föld (ClientEarth), a Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe), valamint az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (Transport&Environment, T&E) rendezte.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes bevezető előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény P) cikke értelmében a jövő nemzedékek érdekében szükséges törekvések nemcsak az államot, de mindenkit, így valamennyi magánszemélyt is terhelik. Ennek értelmében a természeti erőforrások, köztük a tiszta levegő védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése is az állam és mindenki kötelessége. A levegőtisztaság védelme különösen fontos, hiszen uniós adatok szerint Magyarországon a levegőszennyezés évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza, továbbá sok megbetegedést, ami miatt minden évben 3 millió munkanapot veszítünk el, a jelentős gazdasági kárról nem is beszélve.
Szabó Ádám, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Fenntartható Közlekedés Kutatóközpontjának tudományos munkatársa elmondta, hogy az elmúlt években rohamosan emelkedett a használt autók importja, és így az újonnan forgalomba állított személygépkocsik túlnyomó többsége már nem felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek, ami komoly következményekkel jár a levegőminőségre.
Dr. Schneller Márton Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a kormány terveit ismertette a fővárosi közlekedés okozta légszennyezés csökkentésére: családbarát város megvalósításáról, egységes tömegközlekedési tarifa- és menetrend bevezetéséről, a tömegközlekedés (és ezen belül kiemelten HÉV és a vasút) fejlesztéséről, a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javításáról határozott. Mindez azért is szükséges, mert a már állandósuló dugók hatalmas levegőszennyezettséget és nemzetgazdasági veszteséget okoztak.

Dr. Garaguly István, az AJBH jogi főreferense elmondta, hogy sok lakossági panasz érkezik a hivatalhoz a közlekedés okozta környezeti problémák kapcsán, de a tapasztalataik szerint igen korlátozottak a jogi lehetőségek egyedi ügyekben fellépni a levegőszennyezés ellen, ezért szükséges, hogy a kormány és az önkormányzatok megfelelő jogszabályokat és terveket fogadjanak el és gazdasági eszközöket (például adókat, díjakat) is alkalmazzanak a levegőminőség fokozatos javítására.
Prof. Dr. Remo Klinger, a Geulen & Klinger ügyvédi iroda és az Eberswalde Egyetem a Fenntartható Fejlődésért képviseletében arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió jogszabályai szerint minden lehetséges intézkedést meg kell hozni azért, hogy a levegő szennyezettsége ne lépje túl a megengedett egészségügyi határértéket. Németországban az uniós jogszabályok alapján ilyen témában már számos pert nyertek a civilek, ami példát mutat más tagországok részére is.
Agnieszka Warso-Buchanan, a ClientEarth ügyvédje beszámolt arról, hogy többek között Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában is támogatják a civil szervezetek jogi úton történő fellépését a levegőszennyezés ellen, hiszen az az Európai Unió minden uniós tagországnak be kell tartania az állampolgárok egészségét védő uniós levegőminőségi jogszabályokat. A ClientEarth segítségével a Csehországban már négy városban, Szlovákiában pedig Pozsonyban ítélt a bíróság a civilek javára, és kötelezte a hatóságokat új levegőminőségi tervek elkészítésére, mivel az eddigieket alkalmatlannak találta a szennyezettség csökkentésére.
Thomas Earl, a T&E adatelemzője számokkal szemléltetve mutatta ki, hogy Magyarországnak komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse közlekedés által kibocsátott, az éghajlatot károsító és egyéb szennyező anyagok kibocsátását.
Dr. Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza szerint más országok példái azt bizonyítják, hogy amennyiben a hatóságok nem készítenek végrehajtható, számonkérhető terveket a levegőminőség érdemi javítására, akkor sikerrel lehet perelni őket.

A teljes konferencia videó anyaga:

 

 

Fotó: miro polca on Unsplash