Elektromos járművek: együttműködés és innováció kell

A globális trendek azt mutatják, hogy akár már 3 éven belül megtörténhet Európában az áttörés, és az elektromos autók értékesítésének aránya az új autó értékesítésen belül a kontinensen meghaladhatja a 20 százalékot – értettek egyet idén az Európai Mobilitási Hét hivatalos programjaként megrendezett Emobility Forum 2018 iparági szakmai seregszemle szakértői. A villanyautó-forradalom a kelet-közép-európai régiót sem kerüli el, de a szakértők konszenzusa szerint itt lassabb lehet a terjedés, elsősorban azért mert az iparág tudatos fejlesztése némi csúszással érte el a régiót. Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett az elektromobilitás terjesztése mellett, de azt előadásában Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár is kiemelte, hogy az iparág számos területét a piaci szereplők bevonásával kell szabályozni.

Az Európai Mobilitási Hét hivatalos programjaként 2018. szeptember 19-20-án, Budapesten megrendezett Emobilty Forum 2018 rendezvény az idén két központi téma köré gyűjtötte össze az ország és a régió legelismertebb szakértőit. A közlekedés elektrifikációjának történései mellett az ehhez a témához szorosan kapcsolódó smart city koncepció – és ennek hazánkban kézzel fogható megnyilvánulásai – is teret kaptak az eseményen.

„Az esemény legnagyobb tanulsága minkét fő téma kapcsán az, hogy sem az állam, sem az önkormányzatok, sem a piaci szereplők, sem a felhasználók nem mindenhatók, egyedül képtelenek elhozni azt az áttörést, amelyet ezen a két területen várunk. Összefogva viszont – ha mindenki megtalálja saját szerepét a folyamatban –, akkor Magyarországon is könnyen látványos eredményeket lehet elérni. A siker kulcsa, hogy a felkészülést már most megkezdjék az érintettek, nyitottan álljanak egymás és az innovációs eredmények felé” – foglalta össze a negyedik Emobility Forum tapasztalatait Ungár János, az eseményt szervező Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke.

Csak az együttműködés tehet további 20 ezer villanyautót Magyarország útjaira
A rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelő államtitkára, Weingartner Balázs elmondta: az utóbbi években hatalmas fejlődésen keresztül ment és sok újítást felmutató elektromobilitási iparág számos területét piaci szereplők bevonásával érdemes szabályozni. Kiemelte, hogy a szaktárca ezért az e-mobilitás fejlődését segítő Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatánál a kormányzati szabályozókat visszavonja ott, ahol ez indokolt, és olyan irányba terjeszti ki azokat, ahol szükséges az állam nagyobb szerepvállalása. Ezeknek a területeknek az azonosítása viszont a piaci szereplők visszajelzései nélkül elképzelhetetlen, hiszen a cél egy stabil, kiszámítató és életszerű szabályozás, jogszabályi keretrendszer kialakítása.
Az állami vezető a teendők közül kiemelte a töltőtelepítések kérdését és a villanyautók vásárlásának támogatási rendszerét, amely kapcsán egy új és egyszerűsített támogatási rendszer bevezetését tervezi a jövőben a szaktárca.
A szektor szakértői és piaci szereplői a panelbeszélgetések során szintén jelezték, a piac – a felhasználók kritikus számának elérését követően – képes lesz az önszabályozásra; szerintük a kérdés elsősorban az, hogy ezt a számot, a körülbelül 25-35 ezer felhasználót (jelenleg közel 7000 elektromos autó közlekedik az ország útjain), mikor és milyen ösztönzők mentén érheti el a szektor.
A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, ami egy olyan kiszámítható piaci modellt eredményez, amelyben a töltőinfrastruktúra telepítői és a szolgáltató cégek érdekeltté válnak abban, hogy a felhasználók javára széles körben elérhető és akadálymentesen hozzáférhető hálózatot hozzanak létre.
Konszenzus volt abban is a szakértők részérő, hogy folytatni és bővíteni kell az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó támogatási programokat, szélesíteni érdemes az erre fordítható forrásokat, amelynek alapját a jelenleg is az iparág fejlesztését szolgáló széndioxidkvóta-értékesítésből származó állami bevétel jelenti.
Az Emobility Forum szakmai, piaci és szabályozó oldali szakértői is egyetértettek abban, hogy a felhasználók igényeinek megismerése nélkül nem lehet sikeres infrastruktúra-fejlesztési programokat elindítani. Ennek egyik fontos technikai eszközeként a big data adatelemzést nevezték meg a szakértők, hiszen a már most rendelkezésre álló adathalmazok elemzésével települési, országos szintű, de akár régiós fejlesztési programokat is – költséghatékonyan – tervezni lehet.

Az okos város fenntartható, emberközpontú és biztonságosan kezeli az adatot
Az Emobility Forum rendezvény másik fő témaköre a Budapest smart city koncepció volt, benne integránsan az okos és fenntartható, jellemzően villamosenergia-alapú közlekedés integrációjának lehetőségeivel.

A téma kapcsán Dr. Szeneczey Balázs Budapest városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese elmondta: Budapest az elmúlt években egy olyan 2030-ig tartó városfejlesztési stratégiát alkotott, amely európai összehasonlításban is megállja a helyét. Kitért arra, hogy a magyar főváros tömegközlekedési járműveinek több mint 20 százaléka már ma is villanyhajtással üzemel, valamint a közeljövőben a troli és villamos flotta is tovább bővül. Nemcsak a tömegközlekedési eszközök, de az egyéni közlekedést kiszolgáló elektromobilitási infrastruktúra fejlesztése is napirenden van: 2020 derekára minimum 250 új – a törekvések szerint gyors töltésre alkalmas – töltő kihelyezésére is sor kerül.

Az okos városi megoldásokkal foglalkozó szakértők a panelbeszélgetések során két dologra tértek ki: egyrészt más jelent a smart city koncepció Európában, mint Ázsiában vagy Amerikában, hiszen az előbbi esetében az élhetőség és a fenntarthatóság kerül a fejlesztések fókuszába, míg az utóbbi két földrészen jellemzően az IoT és a technikai megoldások integrálása jelenti a smart city koncepció megvalósítását; másrészt hogy az okosváros-fejlesztési projektek központjában az ember kell álljon, azoknak a lakosok problémáira 21. századi, fenntartható megoldást kínáljon, miközben a település továbbra is élhető marad.
A szakértők szerint aggodalomra okot a smart city fejlesztések esetében elsősorban az adatkezelés kérdése adhat, hiszen ma már a telekommunikációs eszközök integráns részei az ilyen technológiáknak, az adatgyűjtés pedig a szolgáltatások perszonalizálása miatt elengedhetetlen. Ennek megoldására elsősorban a szigorú adatkezelési szabályok és ezek következetes betarttatása jelentheti.

Fotó: Pixabay