Nagyon káros a műanyag!

A Föld Napján, április 22-én világszerte különböző eseményekkel hívták fel a figyelmet a természeti környezet megóvásának fontosságára, a műanyagok káros hatására. Ezen a téren már a 24. órában vagyunk, így a közös fellépés nem várathat magára: az Európai Unió nemrég közzétett környezetvédelmi stratégiájának tervezete hadat üzen az egyszer használatos műanyag palackoknak. Lehet, hogy 2030-ban már papírüvegből töltjük a kólát is?

Húszezer darab pet palack másodpercenként. Ennyit vásárolnak az emberek világszerte és továbbra is előszeretettel használnak plasztikzacskókat, műanyagból készült evőeszközöket, tányérokat és szívószálakat. Alig néhány perc után a kukában landolnak, mégsem szabadulunk meg tőlük gyorsan. Sőt. Több száz évbe is beletelik, amíg a műanyagok lebomlanak. Addig viszont jelentős pusztítást végeznek élő környezetünkben.

Minden évben csak Európában 25 millió tonna keletkezik, amelynek mindössze 30 százalékát hasznosítják újra, 8 millió tonna pedig egyenesen az óceánokba és a tengerekbe jut, mérhetetlen károkat okozva a tengeri ökoszisztémában. Ám téved, aki azt hiszi, hogy a következmények megállnak az állatvilágnál, hiszen a mikroméretű műanyagok a halakon keresztül a tányérunkra kerülnek, ami számos egészségügyi problémához vezethet.

Az Európai Bizottság januárban közzétett az Unió teljes területére kiterjedő, az egyszer használatos műanyagok és a tengeri műanyaghulladék felszámolására vonatkozó stratégiájának részeként közel 100 millió eurót fektetnének új technológiák és anyagok kifejlesztésébe, a visszagyűjtés és a feldolgozás modernizálásába. A tervezet célja, hogy 2030-ra a műanyagok 55 százaléka újrahasznosított legyen, és a fejenként évente felhasznált műanyagzacskók száma a tagállamok mindegyikében 40-re csökkenjen az átlagos 90-ről.

A stratégia részeként a tagállamoknak monitoroznia kell a műanyag feldolgozását és csökkentenie kell a műanyaghulladékot, emellett pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakosság edukációjára a szelektív hulladékgyűjtésre és a hulladék feldolgozására vonatkozóan. Az szabályozás a tervek szerint új üzleti lehetőségeket teremt majd az újrafeldolgozás piacán.

Az egyszer használatos műanyagok kiszorulása egyben azt is jelenti, hogy előtérbe kerülnek majd az olyan környezetbarát csomagolóanyagok is, mint a hullámkarton. A 100 százalékban újrahasznosítható, ráadásul költséghatékony hullámpapír a fenntarthatósági követelmények növekedésével egyre népszerűbb, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig hosszabb távon már az üdítőitalos palackokat is helyettesítheti.

„A csomagolóiparnak alapjaiban kell megváltoznia, ha nem szeretnénk, hogy előbb-utóbb ellepjen minket a műanyag. A műanyagot 60-70 éve használjuk igazán, de ez idő alatt a legtöbb iparágban kulcsfontosságú szerepe lett, annak ellenére, hogy megközelítőleg 500 év alatt bomlik le – ez azt jelenti, hogy minden műanyag, amit eddig a világon előállítottak, még mindig létezik. Nagyon örülünk annak, ha megszületik egy olyan tervezet, amely elősegíti az egyszer használatos műanyagok megszüntetését, támogatja a hullámkarton és az ehhez hasonló versenyképes környezetbarát csomagolóanyagok felhasználását, és hozzájárul a csomagolóipar fenntarthatóvá tételéhez. Bízom benne, hogy 2030-ban már tapasztalhatjuk ezt a változást a Föld Napján” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.

Halhúst vizsgáltak, műanyagot találtak

A mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. A felszíni vizek mikroműanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövőben…