Plogging: futás közben szemetet szedni

Ne lepődjön meg, ha szemeteszsákkal lát embereket futni! Svédországból indult a legújabb, plogging névre hallgató fitneszőrület, amely kezdi meghódítani a világ többi területét is – írja körkörösgazdaság.hu a The Whasington Post cikke alapján.

Nagyjából egy éve jelent meg a svéd közösségi médiában a plogging hashtag, amely olyan fotók alatt szerepel, ahol hulladékkal pózolnak sportosan öltözött emberek. Amennyiben mi is ezt az mozgásformát szeretnénk űzni, nincs szükségünk semmi extrára, csak egy futófelszerelésre és egy szemeteszsákra. A sportág lényege, hogy a kocogást kiegészítik egy kis szemétszedéssel, aki futás közben hulladékot talál, felszedi és elviszi egy kukáig. Vannak, akik zsákszámra szedik a hulladékot, illetve csoportok is szerveződnek a tevékenység köré.

A plogging szó egyébként a svéd felszed, vagyis a plocka upp és a kocogást jelentő jogging igéket köti össze. A mozgalom még viszonylag új keletű, mégis egyre többen, egyre több országban töltenek fel képeket a közösségi médiába a plogging hashtaggel. Már plogging csoportok is léteznek a skandináv országokban és Németországban, illetve az Egyesült Államokban is kezdenek rákapni a szemétszedő futásra.

A mozgalmat sokan támadják, mert undorítónak tartják más koszos hulladékának összeszedését, a plogging hívei viszont úgy érvelnek, hogy ennél is gusztustalanabb, hogy a természetet oda nem illő tárgyak csúfítják és mérgezik. Leginkább műanyag palackokat és cigarettacsikkeket találnak a futók, de gyakorlatilag bármi összeszednek, amit mások felelőtlenül szétdobáltak. Mégis lelkesek a ploggingolók, hiszen miközben saját maguk számára egészséges mozgást végeznek, a természetet is egészségesebbé teszik. A Lifesum fitneszalkalmazás szerint pedig még fogyás szempontjából is hatékonyabb a ploggingolás, mint a kocogás, hiszen előbbivel 288 kalóriát égethetünk el fél óra alatt, utóbbival pedig 235-öt.

Riasztó a helyzet
A hulladékhelyzet világszinten elég súlyos. Évente iszonyatos mennyiségben gyűlik a hulladék. Magyarországon évente fejenként körülbelül 370 kilogramm hulladékot termelünk, Nyugat Európában pedig még 100 kilogrammal több az átlag. A hulladék jelentős része az óceánokban végzi, becslések szerint, tízmillió tonna oda nem illő tárgy kerül a tengeri vizekbe. A legnagyobb ismert keringő hulladéksziget mérete körülbelül Magyarország területének hétszeresének felel meg. Mivel a tengerekbe a szárazföldről érkezik a hulladék, fontos, hogy már itt összeszedjünk minél többet, hiszen például egy eldobott műanyag lebomlási ideje évszázadokba telik, miközben folyamatosan mérgezi az élővilágot. Amennyiben pedig nem teszünk semmit, akkor pedig 30 év múlva több hulladék lesz az óceánokban, mint hal.