Már inkább vizitdíjat fizetnénk, csak legyen jobb az egészségügy

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9. és 14. között, 1003 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban újra vizsgálta az egészségügy egyes aktuális kérdéseinek megítélését. Az állami egészségügyben tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada elégedetlen.

Az egy és két és fél évvel ezelőtt végzett kutatáshoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható. A megkérdezettek majd’ kétharmada szerint az elmúlt években romlottak az állami egészségügyben tapasztalt állapotok. Mára többségbe kerültek a társadalmon belül azok, akik az elmúlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával, és az érintettek több mint felének fizetnie kellett azért, hogy előbbre kerüljön a várólistán. A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele vett igénybe magánegészségügyi ellátást az elmúlt pár évben, és ők átlagosan 133 ezer forintot költöttek az elmúlt évben. A megkérdezettek több mint fele a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért. Tízből hat megkérdezett továbbra is úgy gondolja, hogy fizetne vizitdíjat, amennyiben az így befolyó pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány.

Az elmúlt néhány évben a megkérdezettek kétharmada (64 százalék) vett igénybe állami egészségügyi ellátást. Az ott tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) elégedetlen. Az egy és két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható.

A vizsgált társadalmi csoportok egy kivételével egyértelműen elégedetlenek az állapotokkal: leginkább az LMP és a Jobbik szavazók (91 és 89 százalék). Egyedül a Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: az ő esetükben a megkérdezettek fele (44 százalék) elégedetlen, míg a másik fele (45 százalék) elégedett.

Míg két és fél évvel és egy évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada (64 és 66 százalék) gondolta, hogy romlottak az állami egészségügyben az állapotok; mára ez arány 62 százalékra változott. Azonban egyetlen vizsgált társadalmi csoport volt a motorja ennek a változásnak: a Fidesz szavazók. Két és fél élve többségük is elégedetlen volt: 45 százalékuk, 38 ellenében, egy éve körükben az elégedettek kerültek többségbe: 46 elégedett, 40 ellenében, mostanra az az arány tövább nőtt: 54 százalékuk elégedett, 31 százalék ellenében.

Mindazonáltal az összes többi társadalmi csoportban továbbra is magas azok aránya, akik szerint romlott a színvonal, és a legtöbben növekedett is. A legmagasabb az ellenzéki kispártok szavazói és az MSZP szavazók körében (92 és 81 százalék). Figyelemreméltó azonban, hogy akik az elmúlt években igénybevették az állami egészségügy szolgáltatásait, rosszabb véleménnyel vannak róla (65 százalékuk elégedetlen), mint azok, akik nem (56 százalékuk elégedetlen).

A kutatás további részletei itt érhetők el.

Fotó: rawpixel.com on Unsplash