Alumínium dobozok: végtelenszer újrahasznosítható

Akár egy 30 ezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége is megtakarítható lenne a jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok teljes körű újrahasznosításával. Sajnos azonban a Magyarországon forgalomba kerülő 1 milliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58 százaléka, vagyis közel 8.900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derült ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából. Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából.

Megállapítható, hogy nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15.200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt. Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százalékát (kb. 6.315 tonna, 410 millió db) gyűjtenek szelektíven, és hasznosítanak újra, miközben 50 százaléka (7.585 tonna, 500 millió db) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9 százalékát (1.300 tonna, 80 millió db) pedig a hulladékégetőben égetik el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.

Pedig végtelenszer újrahasznosítható! Lenne…
A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest. Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és 60 nap alatt például újra aludoboz  készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.
A Returcom Nonprofit Kft. tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab (8.900 tonna) alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95 százalékos energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy 30 ezer lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650 ezer bicikli lenne gyártható.

Pedig lenne, hol leadni…
Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata” – mondta dr. Duma László, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumínium mennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön” – tette hozzá dr. Duma László.

Hogyan lesz 41-ből 2030-ra 60?
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65 százalékát kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50 százalék, 2030-ra pedig 60 százalék lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.