Tárgyalás befektetőkkel: helyi vállalkozás is csatlakozik

Az utóbbi másfél-két évben számos alkalommal szóltak a hírek arról, hogy nagy külföldi befektetők érkeznek Pécsre, Baranyába, új gyártóegységeket, üzemeket hoznak létre és ezekben helyi munkavállalókat foglalkoztatnak. Mind a város és a megye, mind a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetői számos tárgyalást folytattak az érdeklődőkkel – átütő eredményt azonban egyelőre nem hoztak ezek a próbálkozások. A kamara új metódust vezetett be a leendő befektetőkkel való egyeztetéseken: minden esetben a tárgyalófelek között ül legalább egy olyan helyi vállalkozás vezetője, aki adott területen érdekelt, hogy tapasztalataival, véleményével járuljon hozzá egy minél objektívebb kép kialakításához. Rabb Szabolcs, a kamara titkára szerint a sikerhez az őszinteségen keresztül vezet az út.

– Azt látjuk, hogy nagyon kevés realizálódik azokból a befektetői tárgyalásokból, amelyek az elmúlt két évben zajlottak Pécsett és Baranyában – mondta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. – Azt gondoljuk, hogy a befektetők vonzása és orientálása komoly szakmai feladat és külön kompetenciákat kíván. Nagyon jól kell ismerni a különböző országokból érkező tárgyalópartnereket, hogy egy települést vagy egy ágazatot olyan módon tudjunk bemutatni, hogy az számukra vonzó, reális és igaz legyen. Infrastrukturálisan Pécsnek majd’ minden adottsága megvan ahhoz, hogy akár egy nagy befektetőt is ide tudjon csábítani, azonban mindennek a munkaerő-utánpótlás a gátja. Sajnos nem áll rendelkezésre 100, 200 senior informatikai fejlesztő vagy betanított munkás, gépészmérnök, mechatronikus, laborasszisztens, akikre esetleg szükség lenne. Én azt gondolom, hogy az őszinte beszéd a leghasznosabb a befektetőkkel.

Éppen ezért kialakítottak a kamarában egy módszertant: minden potenciális külföldi befektetőt, aki felkeresi a kamarát vagy a kamara keresi fel őt, az ágazatba tartozó és az ágazaton kívüli cégek képviselőinek körében ültetik le, hiszen szeretnék elkerülni, hogy a 2-300 fős munkaerő-igénnyel érkező külföldi befektető értelmetlen versenyhelyzetbe kezdjen a már évtizedek óta Pécsett működő családi vagy multicégekkel.

– Ezért a cégek támogatásával olyan pilot módszereket javaslunk minden befektető számára, ahol kart karba öltve, együttműködve lehet megtalálni az innováció, az infrastruktúra, a beszállítói rendszerek és a munkaerő-utánpótlás kapcsán a mindenki számára hasznos lehetőségeket. Ilyen a pályaválasztás, a pályaorientáció, a duális középfokú képzés, a gyakorlati képzőhellyé válás, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával, illetve a Természettudományi Karral lenne érdemes megkezdeni egy együttműködési folyamatot – tette hozzá Rabb Szabolcs.

Az elmúlt félévben a kamara tárgyalt egy potenciális nagy műanyagipari céggel, egy finn halfüstölővel, utóbbi Bólyban kíván létrehozni egy telephelyet. Az elmúlt hetekben jelentették be, hogy a dán Foss cég tulajdonában lévő pécsi Soft Flow Hungary Kft. kutatóközpontot létesít a baranyai megyeszékhelyen, de felmerült a kiszervezés lehetősége is, amely jó lehetőséget jelenthet a helyi vállalkozások számára. Ugyanígy szóba jött a Pécsre települő repülőgépgyár vezetőivel való tárgyalások alkalmával a helyi cégekkel való együttműködés, amely rengeteg előnnyel járhat mindkét fél számára. Elég csak a szakképzett munkaerő hiányára gondolni, hiszen nem biztos, hogy egy idetelepülő vállalkozás olyan számban talál pl. mechatronikust vagy fejlesztőmérnököt, mint ahogy szüksége lenne rá.
– Mi ezzel a módszertannal dolgozunk együtt a befektetőkkel és úgy gondoljuk, hogy a város még elbír 6-8 darab 300, 400, 500 fős foglalkoztatót, de ahhoz komoly összefogásra van szükség, hogy megvalósítható legyen a munkaerő-utánpótlás, a munkaerő logisztikája vagy a dolgozók elszállásolása, képzése. A kamara álláspontja az, hogy tévúton jár, aki a megye alacsony munkabérszínvonalára hivatkozik.

Ne azért legyünk versenyképesek, mert olcsó a munkaerő, a béreket fel kell húzni, és olyan cégeknek kell idejönniük, amelyek komoly vállalati kultúrával rendelkeznek. Akkor meg lehet szólítani a Győrbe, Budapestre vagy a külföldre távozott pécsieket, vissza erre a gyönyörű vidékre, ahol komoly szerepe van a kultúrának és ahol kifejezetten komoly munkahelyek létesültek – hangsúlyozta Rabb, majd hozzá tette: – Például van olyan pécsi állami vállalat, amely közel 100 mérnököt foglalkoztat, ők olyan feladatot láthatnak el, amelyre 1000 km-en belül máshol nincs lehetőségük. Annak ellenére dolgoznak itt, hogy nem túl magasak a fizetések. Baranyában rengeteg olyan cég működik, ahol egyedi, speciális tevékenységeket lehet megtanulni, elég csak a hidrogéncellára, a szélerőműre vagy az autóipari beszállító családi és multinacionális cégekre gondolni.

Rabb Szabolcs szerint egyébként jelentős munkaerő-tartalék található az Ormánságban, viszont a térségben számos településről nem lehet bejárni Pécsre dolgozni a rossz tömegközlekedési feltételek miatt. Ismernek olyan pécsi vállalkozást, amely azért nem tudja bevezetni a 2. műszakot vagy a túlórát, mert nem tudnak hazajutni az ott dolgozók. Az építőipari vállalkozások jelentős része maga oldja meg a munkatársainak szállítását: kisbuszokkal hozzák-viszik a szakembereket az ormánsági falvakba. A kamara titkára szerint ezeket a körülményeket is mérlegelni kell a külföldi cégek Baranyába való vonzásakor.

Forrás: PBKIK