Komoly átalakulások előtt az önkormányzati lakásgazdálkodás

A tavalyi utolsó közgyűlésen a pécsi képviselőtestület az ÖPE előterjesztésére úgy döntött, 2018. március 30-ig fel kell mérni a városi bérlakásokat, egyáltalán a pécsi tulajdonú ingatlanok helyzetét, állapotát, és intézkedési tervet kell elfogadni. Az előterjesztővel, Varga Péterrel beszélgettünk.

– Az ÖPE korábban már többször jelezte, hogy az önkormányzati bérlakások használói jelentős tartozásokat halmoztak fel részben a lakbér, részben a javarészt városi tulajdonú közszolgáltatók felé. Mennyi ez az összeg pontosan?

– Jelenleg meghaladja az 1 milliárd forintot, ami brutálisan magas, figyelembe véve a város és cégeinek aktuális pénzügyi helyzetét. Ez az adósság persze nem az elmúlt egy-két évben halmozódott fel, hanem kijelenthető, hogy akár évtizedekről beszélhetünk. Ezek a számok évről évre egyfajta dinamikát mutatnak, hol alacsonyabb, hol magasabb, jelenleg ennyi.

– Mekkora lakásállományról beszélhetünk egyáltalán?

– A város tulajdonában álló, tehát a városi vagyon részét képező lakásállomány jelenleg mintegy négyezer, ebből kb. 350 lakás üresen áll. Ezek közül nem mindegyik hasznosítható gazdaságosan, sőt vannak olyan ingatlanok, melyeket annyira elhanyagoltak, hogy mostanra lebontásra várnak. Ez vagyon- és bérleti díjveszteséget, és nem utolsó sorban sok pécsi családnak a lakáshoz jutás esélyének csökkenését jelenti, amit az elmúlt sok évben semmilyen bérlakás-építési folyamat nem ellensúlyozott.

– Az Önök szervezete többször jelezte már a közgyűlésen – legutóbb az okosváros program részeként –, hogy az ezekkel a lakásokkal összefüggésbe hozható kinnlevőségeket a lehető leghamarabb meg kell szüntetni…

– …vagy legalábbis először az újratermelődését megakadályozni. Erre javasoltuk többek között a kártyás mérőórák bevezetését, de természetesen a lakók ellenőrzési kapacitásának feltételeit is meg kell teremteni. A Holdingtól alig másfél éve az Elszámoló Házhoz került az önkormányzati lakások és helyiségek kezelése. Az ÖPE közgyűlési javaslatára öt fővel több munkavállaló dolgozhat ezen a területen, mert a felhalmozódó feladatok nem, vagy lassú teljesítése további problémákat vethetett volna fel. Az elmúlt másfél évben a szervezet eredményesen teljesített, emellett viszont számos – a korábbi gyakorlat hiányosságai okán – probléma is felszínre került, melyek haladéktalan megoldást igényelnének. Emiatt számos további tulajdonosi feladat, változtatás szükséges a lakásgazdálkodási területen.

Varga Péter, az Összefogás Pécsért Egyesület önkormányzati képviselője

– Az önkormányzati cégek egyébként partnerek a kinnlevőségek csökkentésében?

– Meglehetősen vegyesek a tapasztalatok. A 100 százalékos városi tulajdonú Tettye Forrásháznál például több tízmilliós a kinnlevőség, az ilyen mértékű felhalmozódást meg kell akadályozni. Hatékonyabbá kell tenni az információáramlást a tulajdonos önkormányzat és a szolgáltató között. Ezen túlmenően a szolgáltatót is be kell vonni a költségek viselésébe a kártyás órák beszerelése és az időről időre bekövetkező csőtörések mielőbbi észlelése miatt.
Mi úgy látjuk, sokkal több egyeztetésre és információcserére volna szükség a városi közszolgáltatók és az ingatlanokat kezelő Elszámoló Ház között. Fontos lenne felismernie ezeknek a cégeknek, hogy a kinnlevőségek újratermelődésének megakadályozása minden szereplő érdeke.
Egyébként többször jeleztük már, hogy szükséges egy fejlesztési alap létrehozása is, amelyből ezeket az ingatlanokat tervezhetően fel lehet újítani, de leginkább a korszerűsíteni, de ebből a keretből lehetne finanszírozni az új, kártyás mérőórák cseréjét is, amely lehetetlenné teszi a túlfogyasztást és a nemfizetést.

– A várhatóan március végi határidővel elfogadott lakásgazdálkodási intézkedési tervnek milyen szempontjait emelné ki?

– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a feladatot elvégző városfejlesztési főosztály olyan anyagot tegyen le az asztalra, amely egyrészt a jelenlegi állapotot reálisan képes bemutatni, valamint tartalmazza a fenntarthatósági intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is. Ehhez természetesen továbbra is segítséget nyújtunk a terület további szereplőinek bevonásával. Alapjaiban kell újra gondolni e terület szükséges intézkedéseit, kezdve a személyi, technikai, szabályozási feltételek megteremtésével, összehangolásával. A jelenlegi helyzetben prioritást kell élveznie egy teljesen új adatbázis-kezelő program bevezetésének, mellyel a jelenleg még sokszereplős folyamat minden felelős résztvevője összeköthető, ezzel pedig idő és pénz spórolható meg.
Az Összefogás Pécsért Egyesület több, a területet jól ismerő szakemberrel konzultálva úgy véli, hogy a meglévő, jó ingatlanpiaci tulajdonságokkal rendelkező önkormányzati lakásokat piaci alapon kell bérbe adni, ezek helyett pedig új, „strapabíró” szociális bérlakásokat kell építeni, amelyeket már eleve előre fizetős mérőórákkal lehet felszerelni.
Az önkormányzatnak a jövőben sokkal inkább kell tulajdonosi szemlélettel végeznie a feladatát!

– A januári közgyűlésen felvetette a civil szervezetek bevonását is a bérlakások működtetésébe. Mit jelentene ez konkrétan, hogyan képzeljék el a pécsiek és a szervezetek ezt?

– Egy-egy városrészben több olyan szervezet működik, különösen a civilek közül, amelyek jól ismerik az ott élők helyzetét, szociális problémáit. Ezekkel a szervezetekkel folyamatosan konzultálva az ÖPE úgy látja, éppen ezért érdemes lenne őket bevonni a lakásgazdálkodási folyamatba. Különösen azokat a szervezeteket, amelyek már eddig is vállaltak át önkormányzati feladatokat, például a közművelődés területén. Ilyen például a Máltai Szeretetszolgálat keleti városrészben végzett tevékenysége, vagy éppen a korábban már elindult és azóta is eredményeket felmutató György-telepi program szervezetei. A helyben élőkkel való kapcsolattartást, szociális ügyek intézését, vagy az életvitellel kapcsolatos egyéni fejlesztések feladatait ezekre a szervezetekre lehetne bízni. Ezzel mindenki jól járna, a város, a helyi szervezet és a bérlakásban élők is.