Kővári szerint elérkezett a közös újratervezés ideje

Mozgalmas volt a 2017-es esztendő Pécs számára. Önkormányzati csődhelyzet, feloszlatási kezdeményezések, civilek boszorkányüldözése. Az évi utolsó közgyűlésen pedig több fontos, hosszabb távra szóló döntést hoztak meg a képviselők, és új irányt is megjelölt az ÖPE.
Év végi interjú Kővári Jánossal az Összefogás Pécsért Egyesület elnökével.

– Az év legnagyobb horderejű történése az önkormányzat pénzügyi csődhelyzete, fizetésképtelensége volt. Ön az elsők között volt, aki előre jelezte a bajt. Mikor szembesült a problémákkal?

– Már az év elején jeleztük, hogy a költségvetés nem lesz tartható, az ingatlan- és adóbevételeket felültervezték, a kiadások pedig alulárazottak voltak. Sajnos bejött, amit mondtunk. Mint ahogyan az is várható volt, a korábbi rossz döntések is éreztetni fogják hatásukat. Például a hitelből megvalósult buszvásárlás, amelynek a részletei és a közösségi közlekedés pazarló költségei kis híján bedöntötték a BIOKOM-ot, amelyre a város átruházta ezt a feladatot is. Aztán májusban arra is rámutattunk, hogy a korábbi évekről áthúzódó 6,5 milliárdos tartozása is van az önkormányzatnak. Ezt sem akarták akkor még elismerni, pedig a gyógyulás első lépése mindig a helyes diagnózis.

– Aztán elérkeztünk az ominózus szeptember eleji közgyűléshez, ahol már a városvezetés is bevallotta, komoly gondok vannak. Több párt a közgyűlés feloszlatására és új választások kiírására helyezte a hangsúlyt, az ÖPE azonban ezt nem támogatta, ahogyan ön fogalmazta meg akkoriban, „nem akart politikai purparlét”, amiért kapott is rendesen az ellenzéki pártoktól. Miért?

– Az országos politikai pártok sokszor nem tudnak lokálpatrióta üzemmódba kapcsolni, a helyi feladatokra koncentrálni, mert általában országos politikai célok mentén működnek és kommunikálnak, mindent ennek függvényében értelmeznek.

Az ellenzék felvetése a közgyűlés feloszlatására értelmetlen volt, mert nem a megoldást hozta volna el, hanem az anarchiát. Most ugyanis nem választási ígérgetésre van szükség, hanem józan önmérsékletre és érdemi cselekvésre, a költségvetési egyensúly, a működőképesség megteremtésére. Ezzel együtt a kritikájuk jogos volt.

Viszont mi nem a feloszlatás politikai purparléját tartottuk helyénvalónak, hanem 28 pontban összefoglaltuk, hogyan tennénk rendbe a költségvetést, majd hozzáláttunk a pontok megvalósításának. Bevételnövelési javaslatainkat, illetve városüzemeltetési, úgynevezett okosváros korszerűsítési csomagunkat, költségcsökkentési elképzeléseinket és a fejlesztések újragondolását részben már el is fogadta a közgyűlés többsége. Úgy gondolom, ezekkel a lépéseinkkel nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy elkerüljük a csődöt, és így rendeződjenek a tartozások, amivel az önkormányzat sokaknak tartozott.

– Az utolsó közgyűlésen a Fidesz elfogadott egy civilekkel kapcsolatos meglehetősen durva nyilatkozatot. Még a 2014-es választások után Önt is bírálták a városvezetéstől, sőt vizsgálóbizottságot állítottak fel a civil szervezetek pályázati támogatásai miatt, amely nem tudott felmutatni szabálytalanságot. Mi a véleménye a civilek és a politika közti harcról?

– Vozár Pál, az ÖPE alelnöke, aki maga is egy civil szervezetet irányít Pécsbányán, már elmondta az ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Mi úgy tekintünk a civil szervezetekre, mint fontos közösségi szervezetekre, amelyek a pécsiek oldalán állnak. Pécsett van az országban a második legtöbb civil szervezet, közülük sokan önkormányzati feladatot vállalnak át például szociális, egészségügyi és kulturális, közművelődési, környezetvédelmi területeken. Szép számmal vannak olyanok is, akik kisebb lokális célokat valósítanak meg vagy épp érdekeket képviselnek.

És igen, néha a hatalom kontrolljaként is működnek, ahogy mi is annak idején felléptünk eredményesen a Tubes védelmében, vagy épp az uránbánya nyitás ellen. Nagyot téved a politikában az, aki a civileket riválisnak tekinti.

– A már említett utolsó, decemberi közgyűlésen több olyan előterjesztést is elfogadott a képviselőtestület, köztük az okos város fejlesztési csomagot, amelyet az ÖPE jegyzett. Ezt sikerként élte meg?

– Persze, örültem, hogy több, a város fenntartható működtetését hosszabb távra meghatározó döntést fogadtunk el a közgyűlésben. Ezzel együtt vegyes érzéseim vannak, ugyanis láthatóan csak a kialakult fizetési problémák miatt kerültek előtérbe ezek a döntések. Pedig már 2011-ben elfogadta a közgyűlés az ökováros koncepcióját, új városvízióját, amely utat mutatott, hogy miként lehet egyszerre élhetőbbé és fenntarthatóvá tenni a város működését. Abban például már benne volt a buszpark vagy épp a közvilágítás korszerűsítése, és más okos fejlesztések. Ha akkor elkezdik, most nem lenne hiány, nem beszélnénk csődről.

– Nem lehet, hogy akkor még nem látták be, vagy nem értették meg, hogy valóban mi is a fenntartható város?

– Talán így van, mint ahogy az egyetem vagy a gazdaság szereplői sem vették ezt komolyan sokáig, vagy még más elképzelésekben hittek, például a kulturális image-ben. Pontosan ez vezetett el engem és bennünket is arra a felismerésre, hogy sokkal többet és nagyobb körben beszéljünk ezekről a kérdésekről.

Erősen hiszünk abban ugyanis, hogy a párbeszéd viszi előre az ügyeket, az őszinte és világos, kétoldalú kommunikáció a városlakókkal, a médiával és a politikai szereplőkkel egyaránt.

Ugyanígy kifejezetten fontosnak tartjuk az együttgondolkodást a nagy autonómiák, az egyetem, az egyházak, a gazdaság szereplői és a civilek között is. Ezért kezdeményeztem az elmúlt évben több személyes konzultációt azokkal a közszereplőkkel, akik részesei lehetnek a város víziójának meghatározásában, valamint a mindennapi feladatok ellátásában.

– Ez a már korábban említett TETT egyeztető fórum?

– Igen. Emiatt találkoztam például az egyházmegye, az iparkamara, az egyetem és civilek vezetőivel is. A megbeszélések során egyébként azt tapasztaltam, hogy minden szereplő nyitott az együttműködésre, sőt, mintha ők már várnák is a politikai szereplők kezdeményezését a közös jövő meghatározásában. Ezek, a város számára fontos szereplők tudják segíteni és fenntarthatóvá tenni város működését, ehhez pedig elengedhetetlen a partnerség. Sokszor mondtam már, a pécsiek elsősorban magukra számíthatnak, mert bár a kormányzat most is kisegítette a várost, ez csak rövid távon segít, a stabilitáshoz a várost formálók közös gondolkodására és cselekvésére van szükség.

2018-ban kezdjük el együtt az újratervezést, mert a cél jól volt, de a sofőr a maga feje után ment, és letért a helyes útról.
Hiszem, hogy jövőre a pécsiek közreműködésével a város motorja majd egy jobb pályán robog!