„Nemzetköziesítés otthon”: megérteni egymást

Stratégiai alapú működésről, új szolgáltatásról, új kommunikációs stílusról beszélt a PTE külügyi igazgatója. Egyébként pedig már négyezer külföldi hallgatója van a pécsi egyetemnek.

Az idei évben jelentős előrehaladásról tudok beszámolni, például a szolgáltatások fejlesztését tekintve. Ráadásul itt egy olyan közös munkáról van szó, melyet ugyan a Külügyi Igazgatóság koordinál, de más egységek is jelen vannak mind a központi adminisztráció, mind a karok részéről. Több olyan új, a nemzetközi hallgatók életét megkönnyítő szolgáltatás jelent meg ősztől, amelyekről eddig is beszéltünk, voltak is ezekre vonatkozó kezdeményezések, de nem biztos, hogy célba értek, vagy összegyetemi szinten voltak definiálva: remek kari kezdeményezések voltak, de csak egy szegmentált hallgatói csoportot értek el – olvasható Dr. Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem külügyi igazgatójának, az UnivPécsben megjelent írásában.

Milyen új szolgáltatások indultak idén?
Az orvosi karon a korábbiakban is működött egy mentálhigiénés hallgatói tanácsadás, melynek alapjain a Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézetét is bevonva az együttműködésbe – egy Student Counseling program indult. Ez az egyetem összes nemzetközi hallgatójának megadja a lehetőséget arra, hogy ha tanulási nehézségekkel vagy pszichológiai problémákkal küzd, legyen kihez fordulnia.
A jogi kar kezdeményezésére indult el a Legal Aid Clinic elnevezésű program, ami egyfajta jogsegélyt, jogi tanácsadást takar. Bármilyen jogi probléma kapcsán segítenek, legyen az albérleti szerződés, tanulmányi és vizsgaszabályzat, vagy akár más, egyetemen kívüli ügy. Ez hiánypótló szolgáltatás, melyre szükség van, hiszen egyre többféle kultúrából érkeznek fiatalok, akik bizonytalanok az ittlétükkel kapcsolatban, az ehhez hasonló szolgáltatások pedig biztos pontok tudnak lenni számukra.
A harmadik szeptemberben indult programot a KPVK koordinálja, de a BTK is részt vesz benne.

Egy kulturális érzékenyítési programról van szó, melyet campus kredit keretében vehetnek fel a külföldi hallgatók. A terveink szerint a jövőben akár már az ideérkezésük előtt e-tananyag formájában elsajátíthatnák ennek egy részét a külföldiek, de ha már itt vannak, akkor ezáltal rögtön kapnának a hagyományokhoz, kulturális örökséghez kapcsolódó, az interkulturális dialógust és az együttélést segítő keretet.

Ha belegondolunk, e kurzus tematikája a nemzetköziesítés egyik legfontosabb dimenziójával foglalkozik, amit úgy hívunk: „nemzetköziesítés otthon”. Hiszen nemcsak arról beszélünk, hogy kilépünk a globális térbe és minél láthatóbbak próbálunk lenni, hanem elsősorban belülről kell nemzetközivé válnunk. Az interkulturalitás pedig pont erről szól, azzal foglalkozik, hogyan lehet sikeresebben, jobban megérteni egymást.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a Külügyi Igazgatóság a szolgáltatásfejlesztést tekintve szorosan együttműködik az Oktatási Igazgatósággal és a karokkal. Minden eddig felsorolt új szolgáltatás finanszírozási hátterét a nemzetközesítési stratégiai programban definiált Nemzetköziesítési Alap adja. Ugyan a nemzetközi hallgatókra fókuszálunk, de minden PTE-s hallgató csak nyer ezekkel a fejlesztésekkel.

Mit takar a Nemzetköziesítési Alap?
Úgy látom, hogy az elmúlt év munkájának eredményeit és az érveinket figyelembe véve a karok és a kancellária megértették azt, hogy a stratégiai programot csak akkor lehet kivitelezni, ha megfelelő finanszírozás áll a háttérben. Létrehoztuk ezt az ún. Nemzetköziesítési Alapot, mely új lehetőségeket nyit a karok számára is. Egyrészt meghirdettünk egy nemzetközi konferenciatámogatási pályázatot, ami „utazó nagyköveti rendszerként” működik.

Ezalatt azt értem, hogy a külföldi utak ezentúl nemcsak konferenciarészvételről szólnak „csupán”, hanem adunk hozzá plusz feladatot: amellett hogy az adott oktató viszi magával a kiadványainkat, meg is keresi az adott szervezet vezetőségét, és elkezd vele arról tárgyalni, hogy hogyan lehetne még programjukat Pécshez kötni.

Mi nyitottak vagyunk arra, hogy annak az adott szervezetnek legalább egy szemináriuma Pécsre kerüljön. Mielőtt utaznának, én magam fogadom a kiutazó PTE-seket, és felkészítem őket az útra és a tárgyalásra. Nem titkolt célunk, hogy ennek révén új, élő kapcsolatok szülessenek. Léteznek olyan esetek is, amikor olyan egyetemre mennek el kollégák, mellyel már valamilyen szinten kapcsolatban állunk, de ezeket a kötelékeket is lehet még szorosabbra fűzni. A tartalmasabb és értelmes együttműködések kialakításába kapcsolódnak be az utazó nagyköveteink.
A források és az alap mellett jelenleg van továbbá egy olyan EFOP pályázat, melyben két elem is a nemzetköziesítésről szól. Ebben benne van például a Közgáz nagyon jó gyakorlata, a „Visiting Scholar” program, melynek keretében 2-4 hétre oktatók mennek az adott partneregyetemhez, illetve a PTE is fogad ettől a partneregyetemtől kollégát. Ennek révén erősödik a szakmai diskurzus a kollégák között, módszertanok cserélődnek ki, megismerik egymás intézményének szakmai hátterét, erejét, s ebből közös kutatások is születhetnek. Ezt a programot más karokon is szorgalmazzuk, s szeretnénk hozzá financiális hátteret biztosítani. A nemzetközi rangsorok mindig árgus szemekkel figyelik az adott intézményben oktató külföldi kollégák számát is – remélem, ezen is tudunk javítani a közeli jövőben.

Hány külföldi hallgató tanul most a PTE-n, s mennyi várható?
A közelmúltban ünnepeltük meg a Stipendium Gálán a négyezredik nemzetközi hallgatónkat. A jelentkezések száma a Stipendiumnak, az intenzív kapcsolatépítéseknek – kari és központi egyaránt –, valamint az egyre határozottabb külföldi megjelenéseinknek köszönhetően megemelkedett; ma már annyian jelentkeznek több programunkra is, hogy megpróbáljuk közülük a legjobbakat kiválasztani, egyre fontosabb tehát a mennyiségen túl a minőség előtérbe helyezése.

Még több információ Tarrósy Istvántól itt olvasható.