Pécsi termékek és értékek kerülnek a határon túlra

A Magyarország-Horvátország határon elnyúló oktatási program keretein belül, Pécs is társadalmi küldetést vállal a gazdasági tevékenységek mellett abban a projektben, ami szociális gazdasági szereplők támogatására indult.

A pécsi-eszéki piacok közötti együttműködés révén horvát termékeket kóstolhatnak és vehetnek a Búza téri termelői piac törzsvásárlói és az oda kilátogatók. Vica versa azonban a lokális termékek és értékek is szárnyat bontanak és kaphatók lesznek a határon túli horvát piacon.
A Búza téri piac egyébként 2013 óta működik Pécsen, amikor a város az Összefogás Pécsért Egyesület kezdeményezésére megalapította a Pécs Patrónus NKft.-t. – Ez a termelői piac már nem csak a pécsiek körében vált kedveltté, immáron egy nemzetközi projekt fontos része is lett. Nem állunk meg, folytatjuk a termelők újabb értékesítési lehetőségeinek kialakítását – mondta lapunknak a hírre reagálva Kővári János, az ÖPE elnöke.
A szociális gazdaság szféráját megcélzó hazai-nemzetközi projekt és a piacok közötti kollaboráció lehetőséget nyújt a helyi kistermelőknek és vállalkozóknak, hogy képviseltessék magukat termékeik által a nemzetközi gazdasági térben, hogy a magyar és azon belül a pécsi értékek érvényesüljenek nem csak lokálisan, de ilyen szinten nem a szó szoros értelmében “globálisan”.

– Tulajdonképpen mi a projekt célja, milyen indíttatásból célozták meg a szociális és társadalmi szférát? – Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanárt, a projekt szakmai vezetőjét kérdeztük.

– A projekt célja a szociális és szolidáris gazdaság erősítése Baranyában, illetve a szomszédos, határmenti horvát régióban. A szociális képzéshez, a szociális munka modern nemzetközi irányaihoz kapcsolódva már évek óta kiemelt figyelmet fordítunk a helyi társadalomra és a helyi gazdaságra. Az elmúlt évek hazai jó gyakorlatai és a sikeres nemzetközi kutatási és képzési együttműködések tapasztalatai megerősítettek bennünket abban, hogy a Dél-Dunántúli régióban sem beszélhetünk vidékfejlesztésről a helyi gazdaság és a helyi társadalom megerősítése nélkül. Hiszen a térségfejlesztésben meghatározó szerepe van azoknak a „helyi értékeknek”, amelyeket az Európai Unió is társadalmi innovációs forráslehetőségként deklarál, támogatásukat javasolva a tagországok számára.

– Milyen jellegű jövőbeni szociális szövetkezetek és társadalmi vállalkozások működtetéséről van szó?

– Mivel a szociális és szolidáris gazdaság elsősorban a helyi gazdaság fogalmához kapcsolódik, nemzetközi kitekintésben igen változatos jogállású és tevékenységű szervezeteket jelenthet. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen a szociális szövetkezet vagy társadalmi vállalkozás a „MI” gazdaságunk, azaz szorosan kötődik a „MI” közösségünk által megfogalmazott sajátos igények piaci vagy éppen kisközösségi kielégítéséhez. Az egyes országok gazdasági és jogszabályi keretei nagymértékben befolyásolják szervezeti formát és a tevékenységet, de valamennyiben közös a társadalmi küldetésvállalás.

– Miért pont a magyar-horvát határ menti régió köré építették a projektet?

– Az ok rendkívül praktikus: a képzési, kutatási projekt az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020keretében nyert támogatást. Ez azt jelenti, hogy az együttműködés területe földrajzi szempontból előre meghatározott volt. Az általunk megvalósítani kívánt cél pedig a mindkét országban új, fontos gazdasági és társadalmi innovációt jelentő szociális és szolidáris gazdaság volt.  Ahogyan nálunk, a horvátoknál is komoly kihívás a szociális gazdaságban a minőségi humánerőforrás biztosítása. Úgy gondoltuk, a Pécsi Tudományegyetem professzionális tudásbázisa, a KPVK szociális gazdasághoz kapcsolódó magyar és nemzetközi képzési tapasztalatai, továbbá a Kapronca-i Nyitott Egyetem gyakorlatorientált, élethelyzethez igazodó képzésmódszertana kiváló alapot jelent a Szociális gazdasági térségi menedzser 120 órás felnőtt képzés sikeres megvalósítására. A projektben kutatási és képzési partner a Baranyában helyi tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkező  Humán Innovációs Csoport Nonprofit Kft., amely részvételével teljessé válik a tükörprojekt, azaz a határ mindkét oldalán megvalósuló kutatások és képzések szereplőinek köre.

– Mi az a weboldal, ahol vagy egyáltalán lehet-e még jelentkezni helyi termelőknek vagy egy bizonyos limitált számú lokális vállalkozásokról van szó?

– A képzésen 12 magyar és 12 horvát, a szociális és szolidáris gazdaság bármely területén tapasztalatot szerzett hallgató vehet részt, akik az elméleti ismeretek mellett  „szétnézhetnek”, jó gyakorlatokat, partnerszervezeteket ismerhetnek meg a határ magyar és horvát oldalán. Egy tanulmányút során pedig bepillanthatnak az olasz szociális és szolidáris gazdasági szervezetek tevékenységébe, működésébe, továbbá megtapasztalhatják a nemzetközi partnerség előnyeit is. Öröm számunkra, hogy a 2018 márciusban induló képzés iránt (amelyre 2017. október 31-ig lehet jelentkezni) igen komoly az érdeklődés a határ mindkét oldalán.

Projekt és képzésinformáció itt érhető el, jeletkezni pedig itt lehet.