KiemeltKultúra

1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Pécsett és Baranyában

Október 23-án az 1956-os forradalomra emlékezünk. Ekkor Magyarország is fellázadt a sztálinista terror ellen, ahogyan a világ számos más pontján is történt. Az október 23-ától november 11-ig tartó, mindössze 20 napos szabadságharc országunk legmeghatározóbb eseménye.

Pécsett is komoly szerepet játszott az értelmiség, azon belül is a feltörekvő diákok értelmisége. Néhány főiskolai hallgató felutazott néhányszor Budapestre a Petőfi kör vitáira, amely eseményeiről visszatérve mindenről beszámoltak. A viták eredménye az lett, hogy 1956 őszén az egyetemi, főiskolai, mozgalmi Dolgozó Ifjúság Szövetségének élén lévő népszerűtlen rákosista vezetőket lecserélték. Pécset az Írószövetség Baranya Megyei Csoportja erősítette: az akkor népszerű Irodalmi Újság társadalompolitikai cikkeit a helyszínen közvetítették a Széchenyi téren helyet kapó irodájuk ablakából, hangos bemondó segítségével. A pécsi Petőfi kör 1956. október 11-én alakult meg a TTIT és a DISZ pécsi kezdeményezésére, vezetői között Őrsi Ferenc író mellett orvos, tanár és művész is volt.

Népes tömeg gyűlt össze a Széchenyi téren 1956. október 23-án.
(Régi Pécs)

A következő részlet az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Agit. Prop. Osztálya által megjelentetett Az ellenforradalom Baranyában című könyvéből származik:

A fővárosi és szegedi példát követve a Pécsi Tudományegyetem orvosi és jogi kara, valamint a Pécsi Pedagógiai Főiskola Hallgatói, tanárai október 22-én a jogi kar Rákóczi úti épületének udvarán tartották meg azt a későbbi eseményekre nagy hatást gyakorló Diákparlamentet, amelyen jelen voltak a helyi hatalom képviselői, és amelyen megalakították a független ifjúsági szervezetet, a MEFESZ-t, és 21 pontos határozatot fogadtak el politikai, oktatási, szervezeti követelésekkel.Vezetőik közül megemlítendők Debreczeni László (korábban vele közöltünk egy interjút Interjú az ’56-os pécsi események egyik legnagyobb alakjával ) és Péter Károly orvostanhallgatók. A megindított forradalmi egyetemi újságban az aktuális híreken kívül megjelent a később híres költővé vált, akkor főiskolai hallgató, Kiss Dénes mozgósító verse, a “Velünk vagy ellenünk”.

Rendkívüli állapotot hirdető újságcikk

Az országos forradalmi események hatására október 24-én városunkban egy kisebb, 25-én pedig egy nagyobb tüntetés zajlott le Pécs központjában az egyetemisták mellé időközben felsorakozott uránbányászok, munkások részvételével, amelyek során több középület tetejéről verték le a vörös csillagot. Ez utóbbin azonban az államvédelmi hatóság lövései is eldördültek – egy halálos áldozat lett az eredménye.

Megalakult viszont az – első között az országban – a helyi Forradalmi  – bizottmány, ami azonban rövid életű lett. Az leső munkástanácsok már 24-én megalakultak mecsekalji városunkban, ezt követték Komlón és Mohácson a hasonló szerveződések. Mindenütt helyi párt -és állami vezetés állt először a kezdeményezés élére a jugoszláv önigazgatási mintát utánozván, a forradalom radikalizálódásával azonban szerepük megszűnt, delegáltjaik kikerültek onnan. A pécsi gyárak, üzemek, vállalatok munkástanácsai 27-én alakították meg a forradalmi szervezkedés egyik központjában, a Sopianae Gépgyárban a Munkástanácsok Baranya Megyei Bizottságát. 

Tankok állnak az egyetem épülete előtt a 48-as téren.

Helyi jellegzetesség volt az a tény, hogy az MDP helyi szervezetében a reformkommunizmusnak nem voltak képviselői, sőt a rákosista vonal volt a mérvadó. Ennek jellegzetes képviselője volt az időközben megszüntetett megyei ÁVH volt vezetője, a megyei főügyész és a megyei rendőrfőkapitány.

Pécs római katolikus dominanciájú polgárváros jellegét a Rákosi-kor évei sem tudták gyökeresen megváltoztatni. Az úgynevezett “úri középosztály” tovább élését mutatta az a tény, hogy az akkor a Színház Téren székelő szakszervezetek Baranya Megyei Székházában október 28-án létrehozott Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa.

Tags

Továbbiak a témában...

Back to top button
Close